Ennek a különleges madárfajnak a szakértői első alkalommal fognak workshopot tartani a Fejér vármegyei Száron.
Világszerte nem volt még olyan összefogott tapasztalatcsere a nyaktekercs kapcsán, mint amelyet április 26-28-án rendeznek Száron. A Nemzetközi Nyaktekercs Workshopot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Harkályvédelmi Szakosztályának Nyaktekercs Munkacsoportja szervezi, amelyen nyolc ország meghívott előadója vesz részt. A találkozón a magyar szaktekintélyeken kívül svájci, német, cseh, szlovák, lengyel, ukrán, osztrák és szlovén szakértők is jelen lesznek – adta hírül a feol.hu.
Mint írják: a konferencia alkalmat teremt az egyes országokban folyó nyaktekercsvédelmi munka bemutatására, a fajjal kapcsolatos tapasztalatok kölcsönös megismerésére.
Egy harkályféle, ami hüllőnek álcázza magát
A nyaktekercs (Jynx torquilla) nem sok mindenben hasonlít a harkályfélék családjának többi fajához. Bár karmai és a hosszú nyelve a harkályok tulajdonságait idézik, mérete, tollazata, és számos szokása teljesen eltérő a rokonaitól. Nem kúszik a fákon, a farktolla sem alkalmas támaszkodásra, nem készít odút sem, más harkályok elhagyott odúit foglalja el.
A többi harkályfélétől eltérően vonuló, a telet Afrikában tölti, nálunk áprilistól októberig látható. Már ha szerencsés az ember, mert a madár tollazata mesterien utánozza a fák kérgét, ennek köszönhetően nem nagyon lehet észrevenni. Jellegzetes hangját azonban sokfelé lehet hallani, ritkás erdőkben, parkokban, gyümölcsösökben.
A madár különös, névadó tulajdonsága, hogy meglepő módon, akár 180 fokos szögben is képes tekergetni a nyakát. Ennél azonban még érdekesebb, hogy miért csinálja ezt.
A nyaktekercs ezt a fura viselkedést vészhelyzetben veti be, ha például az odúban ülve a fiókáit szeretné megvédeni egy támadótól. A tekergő mozgással kígyónak próbálja tettetni magát, közben fején felborzolja a tollait, és mellé még egy kis sziszegést is produkál, hogy még tökéletesebb legyen a színjáték. A kígyóktól ugyanis a legtöbb madár és emlős tart, így a nyaktekercs választása teljesen érthető.
Európában a sarkkör alatti területeken, Dél-Spanyolország és a Balkán-félsziget kivételével mindenütt költ. Fő tápláléka hangyákból, hangyabábokból áll, amelyeket a fakéreg repedéseiből szedegeti ki hosszú nyelvével, aminek végén apró horgok vannak. Ligetes, rétekkel tarkított erdőkben, parkokban, gyümölcsösökben szeret fészkelni, más harkályok által vájt, avagy mesterséges odúkban. A nyaktekercs a csupasz aljzatra 7-12 tojását rak, melyeken 12-14 napig költ. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft
