A madár- és természetvédelmi szervezetek világszerte küzdenek a vízimadarak etetése ellen, ami valójában az egyik legkárosabb dolog, amit a vadon élő állatokkal tehetünk. Közleményében a Budakeszi Vadaspark is felhívja a figyelmet, hogy az alapvetően jó szándékú vízimadár-etetés nemcsak az érintett állatok egészsége, de vizeink egyensúlyának megőrzése szempontjából is káros.
A Magyar Madártani Egyesület felhívásával összhangban a Budakeszi Vadaspark arra kéri a látogatókat és az állatrajongókat, hogy a vadasparki kirándulás során, valamint a nyári vízparti üdülések és esti kikötői séták alkalmával a vízimadarakat semmiféleképpen se etessék emberi fogyasztásra szánt táplálékkal. A tapasztalatok alapján a jó szándékú emberek ugyanis nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak nem igénylik az etetést, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot.
A vízimadarak etetésének egyik alapvető problémája, hogy kis területű, táplálékszegény, fiókanevelésre alkalmatlan környezetbe - kikötőkbe, holtágakba - csalogatjuk vele az állatokat, emiatt fennáll a veszély, hogy a madár természetellenes helyekre építi a fészkét. A másik probléma, hogy az etetésre összegyűlő madarak miatt a vizek szervesanyag-terhelése nő, amitől a víz minősége leromlik, növelve az elmocsarasodás kockázatát. A vízimadár-etetés kapcsán nem utolsó szempont a humán-egészségügyi és balesetvédelmi vonatkozás sem: a vadon élő állatok és az emberek ilyen nagyságrendű, és ennyire testközeli érintkezése nem általános, sőt különösen veszélyes lehet. Az intenzív érintkezés fokozza az emberek és a madarak közötti konfliktushelyzetek kialakulását, és a legkülönfélébb betegségek, fertőzések terjedését.
Az MME oldaláról letölthető és kinyomtatható információs plakát
„Nyáron sokan lelik örömüket a hattyúk és kacsák etetésében, mert azt gondolják, hogy éhesek, és hálásak a táplálékért. A vadon élő vízimadarak életmódja és túlélési stratégiája azonban eltér a téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ráadásul a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedésüket. A kis vízfelületre koncentrálódó, nagy mennyiségű étel növeli a zsúfoltságot is, ami fokozza a madarak közötti agressziót, így az egyedek akár meg is sebesíthetik egymást, ami fertőzési kockázatot jelent. Etetésük továbbá azért sem hasznos, mert az egyoldalú kenyérdiéta könnyen az állatok megbetegedését okozhatja, ami részben, vagy teljesen röpképtelenné teheti az érintett madarat. A legjobbat tehát akkor tesszük, ha zavartalanul hagyjuk őket természetes környezetükben, és messziről figyeljük vonulásukat és táplálékkeresésüket.” - mondta Jóba Katalin, a Budakeszi Vadaspark állatgondozója.
Fiókáit hínárral etető szárcsa
Az etetés kapcsán leginkább érintett hattyú-, réce- és lúdfajok változatos, alapvetően zöld növényi részekből, füvekből, levelekből, valamint vízi- és kultúrnövények magjából álló táplálékukat a gyepeken, szántókon legelészve, nyáron pedig a víz felszínén vagy a víz alatt keresgélve szerzik meg. Az etetőhelyeken szintén nagy számban megjelenő szárcsák és vízityúkok jobban kötődnek a víz közelségéhez, ahol főleg rovarokat, csigákat, és növényi részeket szedegetnek.
Kapcsolódó cikkeink:
Pusztulásra ítéljük a vízimadarakat az etetéssel
Itatással segíthetsz a madaraknak a túlélésben
