Meglátogattuk hazánk talán legnagyobb mértékben visszaépített várát, ami 2016-os átadása óta vegyes véleményeket váltott ki a közönségből. Fehérben pompázó falainak mi sem tudtunk ellenállni, pedig Füzér várát romjaiban is szerettük.
A Zemplén lenyűgöző értékei közül a nemrégiben felújított füzéri vár a turisták egyik legismertebb és legkedveltebb úti célja. Korábbi állapotával ellentétben a bazaltsziklákon magasodó, fehérben pompázó, újraemelt, hatalmas falai immáron nagy távolságokból is kiválóan látszanak, uralva, szinte elfoglalva az észak-zempléni tájat. Ilyen nagyszabású renoválási munkánál nem csupán a régészek és a történészek vitáznak arról, mit és hogyan szabad visszaépíteni, illetve helyreállítani, de a turistákban is felmerül, hogy vajon érdemes-e a megszokott, régi romokat teljesen újjáépíteni.
Füzér határában
Számunkra is ugyanez volt a dilemma, mert a korábbi kirándulásaink során már szívünkbe zárt romantikus hangulatot árasztó romok napjainkra szinte teljesen eltűntek, helyükre valami szokatlan, számunkra idegen épület került. Az elmúlt évek során ezt az „új” füzéri várat mi csupán fotókon és távolból, vegyes érzelmekkel szemléltük. Legutóbbi túránkon azonban elhatároztuk, teret engedünk magunkban a változásnak, és érdeklődéssel járjuk be a megújult erősséget. A felfedezőúttól még a szakadó eső sem tántorított el minket.
Felmenetben a Felsővárhoz
„Ami új, az rossz!” - Viccből vagy cinizmusból magam is szoktam emlegetni ismerősöm rebellis jelmondatát, ami elsősorban a 20-21. század károsnak vagy feleslegesnek vélt eszményei és vívmányai, nem pedig egy történelmi épület helyreállítása ellen szól. Ennek ellenére mégis ez volt az első gondolatom, amikor felérve a várba megpillantottam az igen jelentős változásokat, hiszen az általam ismert és szeretett füzéri idill egyszerűen eltűnt. Persze ezt a tényt túratársaimmal már a vár alatt is sejtettük, de még így is lehengerlő volt a megújulás képe az általam korábbról ismert állapotokhoz képest. Érzések ide vagy oda, rosszalló kíváncsiságunk érdeklődő ismerkedésbe ment át, mint amikor egy teljesen új és izgalmas helyszínen járunk.
Füzér vára 2012-ben
Füzér vára 2019-ben
Elsőként a Felsővár kapubástyáját jártuk be, ami már számunkra is egy ismert, 2000-es évek közepén lezajlott helyreállító munka eredménye, és amelyről nem csupán pompás panoráma tárul elénk a környező hegyekre, de a történelem is szinte megelevenedik előttünk. A szakadó esőben menedéket nyújtó toronytető alatt percekig néztük a tájat beborító füstszerű felhőket és a májusi kikelet harsányzöld színeit. Még ebben a rossznak nevezett időben is lenyűgözött minket a vár, az időjárás és a táj harmóniája, melyek varázslatos hangulata nagyban hozzájárult a felújítással kapcsolatos szkeptikus gondolataink feloldásához. Ehhez a toronyhoz az elmúlt években nem nyúltak, tehát nekünk olyan, mint régen, és ez örömteli számunkra. Na de mi van a vár többi részével?
A munkálatok napjainkban is zajlanak. Háttérben a kapubástya látható
A kapubástyát követően a várudvar építési területén átkelve, terelőkordonok között indultunk a legújabb és egyben leglátványosabb épületegyüttes bejárására. A saras udvar árkaival, gödreivel, a hajdani épületek feltárt, faragott kőkupacaival még valamelyest emlékeztet az általunk ismert várképre, de a szanaszét heverő szerszámok és munkagépek egyértelműen jelzik, hogy sokáig ez az állapot sem marad fenn. A vár tovább épül, szépül, és ki tudja, milyen lesz a végleges külseje. Ami pedig még az udvart illeti, egy elkerített kis gyógynövényeskert már helyet is kapott rajta.
Az udvaron már egy kis kert is helyet kapott
A vár északnyugati részén - közvetlenül a kiskert mellett - felkapaszkodtunk egy új, széles falépcsővel ellátott épületrészbe, ahol mozgásérzékelő lámpák fénye és hangszóróból áradó zene fogadott minket. A fagerendás emeletet bejárva túl sok látnivaló nem akadt, tetejéről is csupán az udvarra nyílt kilátás. Az üres toronyban kimondottan gagyinak hatott a bejátszott zene, ami több stílust felölelve hol nemzeti érzületet, hol reneszánsz hangulatot próbált varázsolni a miliőbe. Feltámadt bennünk a korábbi percekben már enyhülő kritikusság, ezért némi kételkedéssel nyomtuk le a szomszéd épületbe vezető vasveretes ajtó kilincsét. Mi vár ránk ezután odabent?
Kilátás a kapubástyáról, és belső kép az új falépcsős épületszárnyból
Félelmeink - miszerint a kiállítótér üres és semmitmondó lesz - kezdetben beigazolódni látszottak. Olyan helyiségben kezdtük a vár felfedezését, ahol a viszonylag nagy térben csupán egy-két bútor volt kiállítva, és a falakat sem díszítette semmi. Kedvelem a minimalista lakberendezést, de ennek ellenére erős hiányérzet támadt bennem a látottakkal kapcsolatban. Ilyen az egész kiállítás? - kérdeztük egymástól kételkedve, mielőtt újabb szobákba nyitottunk.
Kihelyezett teremszövegek is segítenek az egykori vártermek megelevenítésében
Szerencsére aggodalmunk gyorsan elszállt, ahogy újabb szobákba és termekbe értünk. A zsúfoltság vagy az információáradat ezekről a kiállítóterekről sem mondható el, de díszítettségük és hatásuk az adott kor hangulatát mutatják be. Felvetődhet bennünk a kérdés, honnan tudhatjuk, mi hol volt valójában az egykori várban, és milyen funkcióval bírtak ezek helyiségek? Tudnunk kell, hogy a visszaépítés az 1650-es, illetve 1670-es évek állapotát idézi, ami részben ásatási leletekre, illetve egy korabeli inventárium, azaz egy fennmaradt várleltár adataira támaszkodik. Az eredménnyel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint a vár nem korhűen lett visszaépítve.
A várkápolna és a palota épülete a visszaépítést megelőzően 2012-ben
A vár legvédettebb része a kincsestár volt, korabeli szóhasználatban tárháznak hívták
Mi magunk nem rendelkezünk azzal a szakértelemmel, hogy megítéljük a vár építészeti és történelmi hűségét, csupán szubjektív tapasztalatainkat oszthatjuk meg. Ezeket az élményeket pedig nem csupán saját esztétikai érzetünk, hanem a régi, valamint az új állapotok összehasonlításából fakadó érzelmeink is befolyásolják. Mindezekkel együtt számunkra a falak festett díszítése, a termek berendezése ízlésesnek hatott, csupán a megterített asztalt bemutató szobában éreztük némiképpen erőltetettnek a bejátszott edény- és tányércsörgő hangokat.
Kilátás a várból a régi kápolnával
A megújult kápolna és mennyezete
Nosztalgiával gondoltam a régi panorámás, romos várkápolnára, ami teljesen visszaépített pompájában már egyáltalán nem enged kilátást a vár alatt elterülő tájra. Az eredetinek mondott élénk színű díszítése vonzotta a tekintetünket, ugyanakkor mennyezetfestése kapcsán elgondolkodtunk - ez régen valóban így nézett ki? Persze nem akartunk abba a hibába esni, hogy a régi korok hangulatát csak kopottasan és patinásan tudjuk elképzelni, hiszen annak idején a művészek úgyan úgy használtak élénk színeket, mint manapság.
A részben interaktív kiállítás a tetőtérben kapott helyet
Érintésre tájékozódhatunk
Bejártuk az Öreg palota szobáit, aminek klasszikus tárlatát az emeleten található interaktív kiállítás követte. Az itt található egy-két érintőképernyő már egészen 21. századi módon ismertette velünk a történelmet, de ez még a magamfajta maradi látogatónak sem tűnt az információszerzés túl modern formájának. Ezen a szinten többek között a várban közel egy évig őrzött Szent Koronáról, illetve a füzéri mellett hazánk többi középkori váráról tudhatunk meg érdekességeket.
Kőtár
A Felsővár alagsorában tekinthetjük meg a kőtárat, ahol a vár különböző korokból származó maradványai vannak kiállítva. A díszesen faragott köveken túl berendezett borospincét is láthatunk, de ennek a helyiségnek a berendezése sincs eltúlozva. A látványt csupán néhány hordó adja. Mielőtt igazságtalanul ítélkeznénk a helyenként szegényesnek tűnő tárlattal kapcsolatban, tudnunk kell, hogy a kiállítás még nem teljes, mint ahogyan maga a várépület sem. Erről egyébként tábla is tájékoztatja a látogatókat, tehát a későbbiekben a tárlat még bővülni, gazdagodni fog.
Nem minden helyiség van gazdagon berendezve
A szakadó eső ellenére is kimerészkedtünk a vár korábban még nem látogatható, napjainkra visszaépített délnyugati várfalaihoz, amit falépcsőkön lehet megközelíteni. Ennek a sziklateraszon elhelyezkedő védműnek a panorámája némileg kárpótolja az embert, ha már az új palotából, illetve várkápolnából nincs olyan kilátás, mint régen. A várfal külön érdekessége, hogy azokat ágyúkkal és szakállas puskákkal is ellátták, ami a gyerekeknek nyújtott élményen túl a felnőtteknek is látványos fotótémával szolgálhat.
Lépcsőkön közelíthetjük meg a palota alatti várfalat
Teljes harci készültség a falakon
Összességében nehéz lenne állást foglalnom, hogy a füzéri vár felújítása jó vagy rossz dolgokat hozott-e magával. Engem élmények kötöttek a régi romokhoz, melyek már csak az emlékezetemben, illetve fotókon élnek tovább, ugyanakkor tisztában vagyok azzal - illetve az új kiállításon tapasztaltam is -, hogy nem feltétlenül rossz dolog a fejlesztés, ezzel együtt pedig a változás. Persze egy vár történetében - csakúgy, mint egy ember életében - a változás relatív fogalom. Füzér várát több mint nyolcszáz éves múltja során többször is átépítették, falait a közelmúltban sokszor renoválták, ami még a ma élő generációknak is más és más képet hagyott az emlékezetében. Egyszóval, kinek milyen Füzér vára. Mindezzel együtt a dilemma még ugyanúgy megmarad. Érdemes-e hazánk romvárait újraépíteni, vagy hagyjuk meg őket olyannak, amilyennek a történelem alakította őket? Milyen mértékű beavatkozással őrizzük meg őket az utókornak? Ennek eldöntése aligha egyszerű kérdés, és biztos, hogy még a jövőben is vitákat fog generálni. Amit javasolni tudok, hogy mindenki látogasson el Füzérre, mert megújulás ide vagy oda, a vár és környezete mindenképpen felejthetetlen élménnyel fog szolgálni.
Az Alsóvárban található a pénztár és az ajándékbolt
A fennmaradt írásos, és az ásatások során előkerült tárgyi emlékek alapján kijelenthető, hogy Füzér vára már a tatárjárás előtt, a 13. század elején is állt. Egy 1270-ben kelt oklevélben utalnak arra, hogy a vár birtokosa a 13. század első felében egy bizonyos Kompolt nembeli „vak Andronicus mester” volt, akitől még II. András király vásárolta meg az erősséget, majd azt Mihály és Demeter mestereknek adományozták. A 14. században ismét királyi vár volt, de 1389-ben a Perényi család birtokába került. A várkápolna a 15. században épült, amikor a lakóépületet bővítették.
A 16. század közepén a palotákat reneszánsz stílusban átépítették. Szapolyai János koronázása után legalább egy évig itt őrizték a Szent Koronát. Füzér várának falait többször is ostromolták a környékbeli földesurak, illetve királyi sereg is, de a török Füzér alá sosem vonult fel. Idáig az oszmán hadak már nem értek el. A várat 1670-ben a kincstár elkobozta, és a császári katonaság 1676-ban részben megrongálta. Megmaradt köveit a környékbeliek építőanyagnak elhordták, de még ezzel együtt is hazánk legjobb állapotban megmaradt várai közé tartozott. Falainak megóvását, régészeti feltárását és renoválását már a 20. század elején megkezdték, de az igazi munkálatok és a teljes megújulás a 2000-es években valósult meg. A jelenlegi állapotát 2016-ban érte el.
Nyitva tartás:
március 15. - június 14-ig: minden nap 10.00 - 18.00
június 15. - augusztus 31- ig: minden nap 9.00 - 18.00
szeptember 1. - október 23-ig: minden nap 10.00 - 18.00
október 24. - december 31-ig: kedd - vasárnap 10.00 - 16.00
Jegyárak:
Felnőtt belépőjegy:2 000 Ft
Diák belépőjegy:1 500 Ft
Nyugdíjas belépőjegy:1 500 Ft
Családi belépőjegy (2 felnőtt + 2 diák):6 400 Ft
Családi belépőjegy mellé további diák belépőjegy:1 300 Ft
6 éves kor alatt:ingyenes
Füzéri lakosoknak és elszármazottaknak:ingyenes
Fogyatékkal élő + 1 fő kísérő:ingyenes
Audio guide:500 Ft
A vár honlapján még több infót találsz.
Kapcsolódó cikkek:
A FÜZÉRI VÁR TÉLI ARCA
NOSZTALGIAVONATTAL A CSEND ZEMPLÉNI SZIGETÉN
HOLLÓHÁZA - MINDENKI MÁSÉRT SZERETI
GEOKÉKTÚRA A ZEMPLÉNI-HEGYSÉGBEN
