A zergeboglár nemcsak szép, de tele van meglepetésekkel is

Most virágzik a zergeboglár, ami különlegességek sorát vonultatja fel. Pedig már akkor is igen figyelemreméltó növény lenne, ha pusztán csak a szépségével tudna előrukkolni.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock
Kováts László - DDNP
Forrás:
Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
2024. május 3.

Most virágzik a zergeboglár, ami különlegességek sorát vonultatja fel. Pedig már akkor is igen figyelemreméltó növény lenne, ha pusztán csak a szépségével tudna előrukkolni.

A feltűnő sárga virágú zergeboglár akár a méteres nagyságot is elérheti, sajnos csak kevés helyen találkozhatunk vele az országban. Ezek egyike a Dél-Mezőföld, amelynek virágzó állományáról a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) adott hírt.

A zergeboglár védett, jégkorszaki maradványfajunk.

Az európai magashegységek rétjein gyakorinak számít, de nálunk csak lápréteken, magassásosokban, égerligetekben fordul elő, azokból meg sajnos nincs túl sok.

Feltűnő virága olyan, mintha sosem akarna kinyílni és mindig bimbós lenne. Ahogy azt a DDNPI cikkéből megtudjuk, nem véletlen, hogy ez így van. A sárga szirmok módosult csészelevelek, a sziromlevelek pedig olyan kicsik, hogy nem is látszanak, ráadásul mézfejtővé alakultak, az általuk termelt nektárral csalogatja oda a virág a beporzókat.

Beporzók tekintetében meglehetősen válogatós a zergeboglár, ugyanis csak hat európai légyfaj képes beporozni, ezek tudnak ugyanis csak a zárt csészelevelek közé beférkőzni.

Ha már ezt megtették, akkor a legyek kihasználják a helyzet adta lehetőségeket, és a virág belsejében párzanak, és ott is rakják le petéiket, a kikelő légylárvák pedig a zergeboglár fiatal magvait eszegetik. Már ameddig megtehetik, a virág ugyanis igyekszik túljárni az eszükön.

Hogy hogyan, azt egyéb érdekességek mellett megtudhatjátok a DDNPI cikkéből.

Cikkajánló