A természet tele van meglepő, sőt egyenesen bizarrnak nevezhető jelenségekkel. A zombivá váló állatok minden bizonnyal a "furasági" skála tetején állnak, és aki azt gondolná, hogy ilyesmivel csak a messzi trópusokon találkozhat, az téved; itthon is akadnak erre példák.
Dr. Kriska György a vízi gerinctelenek kutatója, neve a dunavirágok és a Rákospalotai-láp kapcsán is ismerős lehet, de a kutató és fia számos egyéb témában is készített már természetfilmeket és izgalmas videókat. Másfél éve a Balatonnál figyeltek fel egy különös jelenetre, és természetesen le is filmezték azt. Egy földúton egy zöld lombszöcskére lettek figyelmesek, amelynek testéből épp egy 40 centis Gordius féreg bújt elő.
A húrférgek törzsének legismertebb csoportja a Gordius férgeké, amelyek sokszor összegabalyodva láthatók, épp úgy, akár a gordiuszi csomó, erre utal a nemzetség neve is. A húrférgeknek a Földön mintegy 230 faját írták le, hazánkban több mint 10 fajuk él, és ezek mind paraziták. Legismertebb hazai fajuk a közönséges húrféreg (Gordius aquaticus), amelyet a népnyelv „víziborjúnak” nevez.
A férgek áldozatai mit sem sejtenek sorsukról
A videón látható méretes húrféreg rossz helyen jött a világra, ugyanis ezek a lények, amikor épp nem egy gazdaállat testében növekednek, a vízben élnek, mocsarakban, tócsákban, vizes árkokban, forrásokban, és ott rakják le parányi petéiket.
„A húrférgek tojásdad petéi aprók mindössze 40 mikron szélesek és 50 mikron hosszúak. A nőstény vízbe rakja le ezeket kocsonyaszerű anyaggal összetartott vékony csíkokban. Az egy nőstény által termelt peték száma óriási. Becslések szerint egyetlen nőstény 27 millió petét is termel” – árulta el megkeresésünkre Kriska György.


A gazdarovar belsejébe kerülve a lárvák behatolnak a rovar emésztőrendszerébe. A bejutás több módon is történhet. „Az egyik mód az, ha a nagyobb méretű szárazföldi rovar, például egy futóbogár vagy egyenesszárnyú (szöcske, sáska, tücsök) iszik a fertőzött vízből."
A vízben olyan sok lárva lehet, hogy volt eset, amikor egy kis területen 99 %-os fertőzöttséget is kimutattak szárazföldi rovaroknál
– mondja Kriska György. „Egyes kutatások arra utalnak, hogy a lárvák cisztákat is képezhetnek a vízi gazdaszervezetekben, például tegzeslárvákban, kérészlárvákban és a végső gazdaszervezet, például egy nagyméretű ragadozó csíkbogár ezek elfogyasztásával fertőződik meg. A kirepülő kérészeket és tegzeseket szárazföldi ragadozók, például imádkozó sáskák is elfogyaszthatják, így ők is gyakran lesznek végső gazdák.”
A gazdaállat a féreg akaratát teljesíti
A lárvából 2-3 hónap alatt fejlődik ki a kifejlett húrféreg a gazdatestben. A fertőzés megzavarja a gazdarovarok növekedését, az ivarérett egyedek szaporodását, a nőstények nem termelnek petéket, és a fertőzött rovarok általában idő előtt elpusztulnak. Még mielőtt azonban ez megtörténne, a gazdaállat elindul, hogy vizet találjon. Ehhez a féreg átprogramozza a rovar agyát, a zombivá vált állat pedig már nem ura önmagának, a féreg utasítását követve vízbe fojtja magát.


A gazdaállat élete itt véget ér, a kifejlett húrféreg rövid, szabadban töltött élete viszont most veszi kezdetét, amikor újra visszakerült igazi közegébe, a vízbe.
A kifejlett húrféreg tavasszal és nyáron bújik elő, legfeljebb néhány hétig marad életben, ez idő alatt nem táplálkozik, csak párzik és szaporodik.
De vajon mi módon tudja megváltoztatni a gazdaállat viselkedését az élősködő? „A féreg átprogramozza a gazdaállat enzimfehérjéinek termelődését, ami megváltoztatja a rovar viselkedését. Egy új kutatás megállapította, hogy a húrféreg pozitív polarotaxist alakít ki imádkozó sáskáknál, miáltal ezek a vízszintesen poláros fényt tükröző vízfelületekhez vonzódnak. De más mechanizmusokat is feltételeznek egyes kutatók” – magyarázza Kriska György.


A videón látható féreg tervébe azonban hiba csúszott, ugyanis egy nyári zápor után villámárvíz zúdult le a hegyoldalban, és mire a szöcske odaért, már eltűnt a víz, így a féreg nem a vízben bújt elő, hanem a kutató tenyerében. Bár a húrférgek nem túl bizalomgerjesztőek, emberre ártalmatlanok, nem kell tartani tőlük.
Az öngyilkos csiga felkínálja magát a madaraknak
Nemcsak húrférgek képesek zombivá változtatni másokat, de a laposférgek közé tartozó mételyek között is akadnak ilyen bizarr szerzetek. A Leucochloridium fajok a madarak bélrendszerében szaporodnak, de ahhoz, hogy eljussanak oda szükségük van egy köztes állomásra; ezt a szerepet ők a csigáknak szánják.
A laposféreg lárvái madárürülékkel kerülnek a csigába, amit az megeszeget.
A petéből lárva lesz a csigában, és szépen elhelyezkedik annak fejében és tapogatójában, és közben a csiga viselkedését is megváltoztatja
Ráveszi őt arra, hogy egy magas és napfényes területre másszon ki, ami a csigának egyáltalán nem áll érdekében, hisz utálja a napfényt és feltűnősködni sem szeret.
A mételynek azonban mások a prioritásai, neki ugyanis az a célja, hogy a csigát minél hamarabb észrevegye és megkívánja egy madár. Ennek érdekében a lárvák még pulzálnak is a csiga tapogatójában, hogy a mozgásukkal még inkább felhívják magukra, vagyis a csigára a figyelmet.
A lárva, ha bekerült a madár bélrendszerébe, ott kifejlődik, majd petéket rak, amik aztán a madárürülékkel újra a szabadba kerülnek, és ha arra jár épp egy csiga, kezdődik minden elölről.
Az alábbi videó Tajvan szigetén készült, de zombicsigát itthon is láthatunk, ebben a cikkben például egy Budapesten, a Naplás-tónál fotózott zombivá vált 1,5 centis kis borostyánkőcsiga fotója látható.
A zombigomba, ami a filmeseket is megihlette
Az utóbbi évek egyik legsikeresebb posztapokaliptikus filmsorozata a The Last of Us, amelynek zombigombája – ha nem is pontosan ebben a formában – de tényleg létezik.
Az élősködő Ophiocordycpes nemzetség egyik hangyákra specializálódott faja áldozatában, a zombivá vált hangyában öngyilkos viselkedést vált ki.
A gomba a spórák révén jut a hangyába, abban él és növekedik, majd a hangya idegrendszerén keresztül úgy alakítja annak viselkedését, hogy az neki legyen jó. Neki pedig úgy jó, ha a hangya felmászik egy fűszál csúcsába, beleharap abba, és elpusztul. Ezután testéből kinő a gomba termőteste, ami újra kiszórja spóráit a lent mászkáló hangyákra, amelyek ismét remek gazdái lesznek a gombák újabb nemzedékének.