Már tavaly felütötte a fejét az afrikai sertéspestis Magyarországon, azóta pedig folyamatosan terjed. Legutóbb a főváros közelében, Budakeszin találtak rengeteg fertőzött vaddisznótetemet. Hogyan lehet felismerni, veszélyes-e az emberre nézve, és érinti-e az erdőket, a kirándulókat? Cikkünkből minden kiderül.
Ahogy múlt héten mi is megírtuk, Budakeszin afrikai sertéspestisben (ASP) elhullott vaddisznótetemek tömkelegét találták. Az első híradások még 170 egyedről szóltak, nem sokkal később pedig már több száz példányról írt a média. Megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), mi a valós szám, és mit tudnak elmondani az esetről. „Az elhullott állatokat a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének területén lévő, bekerített, mintegy 360 hektár nagyságú vaddisznós kertjében találták. Fontos, hogy az elhullás kizárólag ezen a kerítéssel is körülzárt részen történt. A vadaskerten kívül, más erdőrészben egyelőre sehol sem jelent meg a betegség. Mostanáig 267 elhullott vaddisznót gyűjtöttek össze a Parkerdő munkatársai, az állomány másik részét pedig szinte kivétel nélkül leölték.” A területen eddig 600 vaddisznó élt. Még mindig tart a helyszín átfésülése a maradék, pár tucat állat után. Ha rájuk akadnak, őket sem fogják kímélni. Az elkerített részen kívül is kutatnak elhullott vaddisznók után a Parkerdő dolgozói, és diagnosztikai célú kilövéseket szintén végeznek. A tetemekből mintát vesznek, amit a Nébih vizsgál meg.
A járványügyi nyomozás még folyamatban van, ám mivel a terület környezetében nem jelent meg a betegség, és a turistaforgalom igen nagy, a Nébih szerint feltételezhető, hogy élelmiszerhulladékkal került be a betegség a vadaskertbe. A 267 fertőzött egyed arányaiban sem kevés, ha az országos főállatorvos közleményét vesszük alapul, aki az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy tavaly tavaszi megjelenése óta mintegy kétezer vaddisznóban mutatták ki a sertéspestist. A budakeszi fertőzés hivatalos megerősítése, a minták bevizsgálása és a betegség megállapítása egyelőre még csak most zajlik, ide kattintva lehet nyomon követni. (Cikkünk írásakor a listán mindössze 22 Budakeszin talált vaddisznó szerepel.)
A Nébihet arról is megkérdeztük, mi a helyzet a Budakeszi Vadaspark vaddisznóival, amire azt a megnyugtató választ kaptuk, úgy ítélték meg, hogy a jelenlegi járványhelyzetben elegendő a vaddisznós kert állományának felszámolása, mivel a vírust csak a zárt, kerítéssel körbevett területen állapították meg, így a vadaspark állatai megmenekültek.
ASP-vírust a Nébih szerint eddig még kizárólag csak vaddisznókban mutattak ki, házi sertésekben nem, de a HVG cikkéből tudjuk, történt már olyan, hogy gyanú okán leöltek egy-egy állományt, összesen ötezer disznót. „A betegség jelentette kiemelten magas kockázat miatt a hatósági állatorvosok rendkívül szigorúan lépnek fel, már csupán gyanú alapján is elrendelhetnek ilyen irányú intézkedéseket. Gyanú alapján történő azonnali leölésre már sor került, azonban a laboratóriumi vizsgálataink ezen intézkedéseknél nem igazolták a betegség jelenlétét” - nyilatkozta a Turista Magazinnak a Nébih.
Október 1-től Buda teljes területe és a fővárosi agglomeráció dunántúli fele szigorúan korlátozott terület (SZKT), ami többek között azt jelenti, hogy tilos a vaddisznóállomány fenntartó etetése és tájékoztatni kell a turistákat az ASP veszélyéről. Erre szolgálnak ilyenkor az erdőkben kihelyezett plakátok, és a Nébih ASP aloldala is, amit itt találsz.
Megelőzés és gyógyszer nincs, a halálozási arány gyakorlatilag százszázalékos
Fontos tudni, hogy az afrikai sertéspestis emberre semmilyen veszélyt nem jelent, emellett a Nébih az oldalán kiemeli, hogy „a Magyarországon nevelt sertésekből származó sertéshús és az ebből készült termékek is biztonsággal fogyaszthatóak”. ASP-vel kizárólag a vaddisznók és a házi sertések fertőződhetnek meg (tehát más állatok sem kaphatják el). A beteg egyedek viszont gyakorlatilag kivétel nélkül elpusztulnak, a legtöbbjük már 3-5 napon belül elhullik. A betegség legfőbb tünete a nagyon magas, 40 fok feletti láz, amihez társulhat étvágytalanság, bágyadtság, bizonytalan mozgás. A beteg állatok bőre lilásan, vörösesen, kékesen elszíneződhet, megjelenhet orrvérzés, hányás és (véres) hasmenés, a vemhes kocák pedig elvetélhetnek. A kórokozó vírus ráadásul azután is fertőzőképes, hogy az állat elpusztult, a tetemekben és a nem hőkezelt termékekben akár hónapokig fennmaradhat. A megelőzésre nincs vakcina, és gyógyítani sem lehet semmilyen gyógyszerrel, így az egyetlen megoldás a fertőzött állomány gyors és teljes felszámolása.
A vírus megfékezése azért is nehéz, mert többféleképpen terjed: egyrészt a vaddisznók mozgásával, másrészt az élő sertések kereskedelmével, és a disznóhúst tartalmazó termékekkel is. Magyarországra ez utóbbi módon juthatott be a sertéspestis.
Az állatok valamilyen testváladékkal vagy vérrel adják át egymásnak a fertőzést, és akár az is előfordulhat, hogy a házi sertés egy vaddisznótól kapja el, vagy amikor új (és beteg) disznó kerül az állományba. Nagy kockázatot jelent a házi sertések élelmiszerhulladékkal, vagyis moslékkal való etetése, amit egyébként is jogszabály tilt az Európai Unióban. Emellett a kórokozókat a disznók gondozásakor viselt ruhával, lábbelivel, használati eszközökkel (pl. vödör, lapát) is tovább lehet hurcolni.
Magyarországon 2018 áprilisában mutatták ki először a vírust egy Heves megyében elhullott vaddisznóban. Ide a NÉBIH szerint a tiltás ellenére fertőzött sertéshúsból készült terméket hoztak be, a későbbi, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei eseteket pedig a vaddisznók természetes vándorlásának tudják be. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében szintén kimutatták a betegséget elhullott vaddisznókban, most pedig a Budakeszin talált tetemek kaptak nagy sajtóvisszhangot. Jelenleg 7 megyénkben található fertőzött terület, az említettek mellett Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében. Ezekről egyébként ezen az interaktív térképen lehet tájékozódni, a korlátozás alatt álló települések listája itt található, az „előfordulások, esetek” táblázatban pedig a betegségben elhullott vaddisznók pontos helye szerepel.
Egyelőre nem léptettek életbe drasztikus intézkedést
A HVG még szeptemberben arról is beszámolt, hogy az Agrárminisztérium javaslatot készített a járvány kezelésére, de az akcióterv azóta elakadt. Ennek a lényege az lenne, hogy - Belgiumhoz hasonlóan - az ország fertőzéssel érintett területein irtsanak ki minden háztáji, kisebb állományt, és a tulajdonosokat kártalanítsa az állam. Az Index pedig azt írta meg, hogy a Magyar Húsiparosok Szövetsége „azonnali és drasztikus vaddisznóállomány-ritkítást” szeretne.
Természetesen arról is megkérdeztük a Nébihet, hogy jelenleg milyen intézkedések folynak az afrikai sertéspestis megfékezésére. „Magyarország teljes területe vadgazdálkodási egységenként különböző kockázatú területbe van sorolva. Az országos főállatorvos 2/2019. számú határozatával kiadott >>Magyarország afrikai sertéspestis felszámolására vonatkozó mentesítési terve<< ezeknek a kockázati besorolásoknak megfelelően tartalmazza az adott vadásztársaságra és az ott házi sertést tartókra vonatkozó előírásokat. Ezek alapján a vaddisznóállományokban legfontosabb az állomány gyérítése, illetve a fertőzött területen a hullák keresése és megsemmisítése.”
A biztonságos sertéstartásról itt lehet olvasni. „Házisertés-állományoknál a telep zártságát, a személy- és járműforgalom korlátozását, az állatszállításokra, a takarmányozásra vonatkozó utasításokat kell betartani” - közölte a Nébih.
Akkor is tehetsz valamit, ha csak az erdőket járod
Az erdőket, a turistaútvonalakat természetesen nem zárják le, ugyanakkor fontos tudni, hogy a vírust a kirándulók is terjeszthetik, tovább vihetik. Ennek érdekében a Nébih azt kéri, hogy:
• Ne vigyünk ételmaradékot és zöldhulladékot az erdőbe, ezeket csak a kijelölt gyűjtőkbe dobjuk.
• Ne próbáljuk megmenteni a magányos kismalacot.
• Kutyát csak pórázon sétáltassunk.
• Az erdőjárás után mossuk le a cipőnket, bakancsunkat, ehhez vírusölő fertőtlenítőszer sem árt.
• Ha elpusztult vagy beteg vaddisznót látunk, egyrészt ne nyúljunk hozzá, másrészt azonnal hívjuk a Nébih ingyenes zölszámát: 06 80 263 244. Lehet szólni a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak, a település önkormányzatának vagy az illetékes vadásztársaságnak is.
Ha sertéspestissel fertőzött erdőbe lépsz be, azt a kihelyezett plakátokból tudhatod.
Kapcsolódó cikk:
Sertéspestis miatt elkezdték leölni a vaddisznókat Budakeszin
