Az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban. Ha a helyzet nem javul, a hazai vizek emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség napokban publikált jelentése átfogó képet ad több mint 130 000 európai víztest állapotáról, amelyben folyók, tavak, vizes élőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek vizsgálata is szerepet kapott. A jelentés a veszélyekre is rávilágít, beleértve a mezőgazdaságot, a hajózhatóságot, a vízerőművek építését és a szennyezést egyaránt.
Az alföldi folyók különösen rossz állapotúak
Ökológiai szempontból Európában Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei vannak különösen jó állapotban. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai - ez jellemző hazánkra is. Felszíni vizeink Kelet-Európa viszonylatában - például Romániához képest - is rossz ökológiai állapotban vannak.
A felszín alatti vizek hazánkban mennyiségi és kémiai szempontból jobb állapotban vannak, mint a felszíni vizek, de komoly veszélyeztető tényező rájuk nézve azok túlhasználata, valamint a kapcsolódó felszíni vizes élőhelyek leromlása.
Összezsugorodott árterek
A folyószabályozások jelentősen megváltoztatták a hazai folyókat és azokhoz kapcsolódó élőhelyeket. A Duna a teljes vízgyűjtőjén ártereinek 68%-át elvesztette. Magyarországon a 23 000 négyzetkilométernyi ártér alig 1500 négyzetkilométerre csökkent. A Tisza hazai szakasza 1212 km-ről 729 km-re, a Dráva 409 km-ről 232 km-re rövidült.
Az ártéri erdők egykor Magyarország 19%-át fedték, mára ez 1% alá csökkent. Ezek a jelentős átalakulások drasztikusan megváltoztatták a folyók környezetét és a vizes élőhelyek megmaradásának feltételeit. A szűk ártér egyre nehezebben tudja biztosítani az élőhelyek gazdagságát, az árvízlevezetés elvárásait és a lakosság vízpartokhoz kötődő igényeit.
Az EU államai csak halogatnak
2000-ben a Víz Keret Irányelv (VKI) elfogadásával az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig. A mostani jelentés azonban megmutatta, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyták az előírásokat, és egyértelműen nem valósították meg azokat.
Az Európai Nagy Ugrás kezdeményezés 2005-ben azért jött létre, hogy a vizeink állapotára, és a Víz Keret Irányelv fontosságára felhívja a lakosság figyelmét. A figyelemfelhívó akció lényege, hogy július második vasárnapján Európa-szerte százezrek ugranak egyszerre vízbe, hogy ezzel jelezzenek a döntéshozóknak: nekik fontos vizeink jövője.
Kapcsolódó cikkek:
A hegyi tavaktól az óceánokig - a mikroműanyagok már mindenütt ott vannak
Főszerepben a Tisza és a PET-Kalózok
Kilencven éve kutatják a Balatont Tihanyban
