A látványos szikla vízszintesre faragott felületébe egy kivezető csatornákkal ellátott tál alakú mélyedést véstek eleink, amelyet feltehetőleg pogány áldozati szertartások alkalmával használtak.
A Mátrától északra található, szép fekvésű Ivád a Medves–Vajdavár-vidéken belül elhelyezkedő, minden bizonnyal sok ember számára ismeretlenül hangzó Felső-Tarnai-dombságban található. A környező, cseppet sem dombságnak tűnő magaslatok nem akármilyen földtörténeti és kulturális látnivalókat rejtenek, mint ahogy az februári lapszámunk Geotúra rovatából kiderül. Közülük kiemelkedik az Ivádtól pár kilométerre, a patakvölgy felett trónoló Nagy-Lyukas-kő sziklaformációja, amely nem mellesleg a Vajdavár-vidékre jellemző, úgynevezett "cipós" homokkő egyik legszebb megjelenése.
A palócok által apokának nevezett homokkő két alaptípusba sorolható. Az egyik a sekélytengeri környezetben, áramlásoktól elkerült helyeken lerakódott, finomszemcsés, agyagos homok. A másik, ennél jellegzetesebb formáció pedig ez a durvább szemcseméretű, keményebb homokkőtömbökkel tarkított változat, amely jól mozgatott tengervízben ülepedett le, fő jellegzetessége pedig éppen az, hogy többnyire karbonátos kötőanyag cementálja össze, ezért képes sziklafalakat alkotni. Az egyébként könnyen pusztuló homokkőből több centiméterre kiálló, keményebb, lassabban erodálódó „cipók” sajátos külsőt kölcsönöznek a felettünk álló sziklának.
Áldozati oltár a Szent-völgy fölött
A sziklafalban egyrészt találunk egy meglehetősen rejtett remetebarlangot, amelyet két keményebb réteg között formálódott üreg kitágításával alakítottak ki a magányba vonuló szerzetesek.
Ennél is érdekesebb a sziklafalnak az alulról is jól látható kiszögellésén megfigyelhető, körülbelül egy méter átmérőjű, mesterséges kőmedence, amely miatt a népnyelv Táltos-sziklának is nevezi e helyet.
A siroki Törökasztalhoz hasonló, tál alakú mélyedésbe kivezető nyílásokat, csatornákat véstek eleink, amelyek rendeltetésére a pogány áldozati szertartások adhatnak magyarázatot. Egyes történelmi források arra következtetnek ugyanis, hogy áldozati oltárként használták elődeink e helyet, ahol a feláldozott állatokat vizsgálták meg e különleges kőedényekben, a kis csatornákat pedig a vér kicsorgatására használták.
Taposásunkkal jelentős kárt tehetünk a sziklában, ahova amúgy is csak üggyel-bajjal, némi mászótechnikát megvillantva tudunk feljutni. Ezért, ha lehet, érjük be a sziklafalnak alulról történő megcsodálásával, még akkor is, ha a különleges látnivaló a szikla tetején látható.
A Nagy-Lyukas-kő Ivád felől
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy hova vezet az egykoron hazánk leghosszabb járdájaként ismert út e rengetegben; hogy mitől különleges Mátracserpuszta; hogy északról nézve miért tűnik sokkal magasabbnak a Mátra hegylánca, mint délről; hogy mitől különleges a Fehér-szék riolittufája, és végül mit keres egy jeti a bányászmúltjáról ismert Mátranovák melletti erdőkben, akkor vásárold meg februári lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el a Geotúra rovatunk cikkét!
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
