Ahonnan indult és ahová visszatért – Herman Ottó és a Hámori-völgy

Nagy tisztelője vagyok Herman Ottónak, és ha Lillafüredre jövök, mindig elsétálok a Pele-lakhoz, egykori nyaralójához, amely 1964 óta emlékház. Az utolsó magyar polihisztor és a Hámori-völgy története azonban nem itt, hanem Alsóhámorban kezdődött, ahová 1847-ben a felvidéki Breznóbányáról költözött a család.

„A Bükkben akart születni”

Herman Ottó 12 éves volt, amikor ide költöztek, mivel szülei német anyanyelvűek voltak, addig csak németül beszéltek, Alsóhámorban kezdett el magyarul tanulni. Kötődését Hámorhoz mi sem bizonyítja jobban, mint hogy születési helyeként később nem Breznóbányát, hanem Alsóhámort adta meg. „Kiválasztotta szülőhelyéül azt a kicsi fészket, ahol felnőtt. A Bükkben akart születni, tehát elhitette kortársaival, hogy csakugyan ott született” – írja róla tanítványa, a hazai őslénytan neves tudósa, Lambrecht Kálmán.

A későbbi természettudós már gyerekként is nagy érdeklődést mutatott a természet iránt, folyton kint csavargott, télen-nyáron, összefogott tücsköt-bogarat. Édesanyja egyszer úgy akarta bent tartani, hogy eldugta a csizmáját, de a kis Ottót ez sem tartotta vissza, mezítláb ment ki a jégre. „Gyermekéveim legszebb emlékei a bükk-erdőből mosolyognak felém. Hányszor osontam ki a házból, bemélyedtem a bükkösbe, az egyetlen templomba, a melyben igazán szivem és eszem szerint ájtatos tudok lenni” – írta később.

A természetszeretét apjától örökölte, aki kamarai orvosi sebészként dolgozott, de szabadidejében lelkes madarász is volt, fia tőle tanulta meg a madárpreaparálást is.

Kései szerelem

És most ugorjunk pár évtizedet az időben. A 19. század végén járunk, épül a lillafüredi nyaralótelep, amelynek egyik első telekbirtokosa az akkor 63 éves Herman Ottó, aki itt építtette fel nyaralóját. Az alsóhámori ház akkor már nem volt meg, azt ugyanis 1878-ban elvitte egy árvíz.

Herman Ottó későn, 50 éves korában házasodott meg, bár korábban, kolozsvári évei alatt volt egy nagy szerelme, Jászai Mari színésznő, de az kapcsolat végül nem teljesedett be. Borosnyai Kamilla Herman Ottó egyik barátjának a testvére volt. Kolozsváron ismerkedtek meg, majd Miskolcon az avasi református templomban kötöttek házasságot.

Az írónő húsz évvel volt fiatalabb Herman Ottónál, és nem csak hű társa, de segítője is lett férjének. Herman Ottó ugyanis gyerekkora óta nagyothalló volt, ezért felesége vele tartott fontos találkozóira, és lejegyzetelte férjének az ott elhangzottakat. De Herman Ottó is segítette feleségét írói pályáján, kapcsolatai révén próbált közbenjárni a kiadóknál, és megvitatta feleségével a műveiről megjelenő kritikákat is.

„…nincs Magyarországon herceg, akinek olyan parkja lenne, mint neki van”

A házaspár a villa felépülése után minden évben kora tavasztól késő őszig ide tette át székhelyét. Herman Ottó több művét is itt írta, de szívesen tett-vett a kertben és horgászott pisztrángra a Szinvában.

„Érdekes alakját gyakran látták a lillafüredi nagy séta-utón, hol mindenki a legnagyobb tisztelettel vette körül; a társaságban itt sem volt bővebb beszédű, de szavát mindenki élvezettel leste. Mindig találó és mindig mélyen járó gondolatokat takaró mondásai, akár csak írásaiban, a színtiszta magyarság, éleselméjűség és szikrázó ötletesség ruhájában csillogtak” – írja Leszih Andor, a miskolci múzeum korábbi vezetője Ahol Herman Ottó pihent című visszaemlékezésében.

A házat egyébként Peleháznak becézik már régóta.

Az épület kívülről ma is úgy néz ki, mint ahogy egykor, a kert azonban sajnos nagyon megváltozott. Fennmaradt néhány régi fényképen látszik, hogy a kert akkor még buja és vadregényes volt, pont olyan, mint amilyennek az ember egy természettudós kertjét elképzeli.

„A telek nem nagy, de amint Herman Ottó mondta, nincs Magyarországon herceg, akinek olyan parkja lenne, mint neki van, mert olyan szikla senkinek a kertjében nincsen; a völgyet határoló Fehérkő-lápa ugyanis éppen az ő háza végében emelkedik. A kertben kanyarog a Szinva kis ága, szigetet alkotva, rajta két kalimpáló kis famalom (az egyik mindig ezt ezt mondja: ret- ket-kenye-ret), a vizben pisztrángok ficánkolnak, szem alig tudja követni villámgyors mozdulataikat, aztán egy gólya, természetadta lugasok, apró hidak, — mind a legegyszerűbb, legszebb” – írta Leszih Andor visszaemlékezésében.

Most, januári látogatásomkor az emlékház sajnos zárva volt, március végén nyitnak majd ki újra, így a néhány éve megújult kiállítást nem tudtam megnézni. 2021-ben pont a megújulás előtt jártam itt, és még az előző kiállítást láttam, amiből sok érdekességet tudtam meg Herman Ottóról, így nagyon kíváncsi vagyok a jelenlegire, ami új megközelítésben mesél a természettudós életéről és munkásságáról, és közel hozza a házaspár lillafüredi mindennapjait a látogatókhoz.

A ház kertjének központi helyén egy síremlék áll, amely Herman Ottó budapesti sírjáról került ide. A természettudós 1914-december 29-én halt meg, miután december elején elütötte egy teherhordó szekér, majd a kórházban tüdőgyulladást kapott. Az első világháború miatt a budapesti Kerepesi temetőben temették el. 1965-ben azonban hamvait Felsőhámorba hozták, hogy végakaratának megfelelően itt helyezzék örök nyugalomra. Herman Ottó síremléke Felsőhámor szélén, a hegyoldalban található temető felső részén, központi helyen áll. Lillafüred központjából 10-15 perc alatt ki lehet ide sétálni.