Egy héttel a magyar vétó után a Tanács minősített többséggel elfogadta az idegenhonos özönfajokról az Európai Parlamenttel kialkudott megállapodást.
A környezetvédelmi biztos levélben próbálta eloszlatni az akác jövőjével kapcsolatos magyar aggodalmakat, de értesülésünk szerint nem tett konkrét ígéretet arra, hogy a haszonnövény nem lesz listázva.
Egy hétig sem tartott a magyar eufória azután, hogy Budapestnek egy intézményközi jogi huzavonát kihasználva sikerült megakasztania egy jogszabály elfogadását, amely magyar félelmek szerint megkérdőjelezhette volna a nem őshonosnak számító, idehaza mégis fontos gazdasági és társadalmi értékkel bíró akácosok jövőjét. Magyarország egy hete azt használta ki, hogy a Bizottság kihátrált a Tanács és az Európai Parlament idegenhonos özönfajok korlátozásáról szóló informális megállapodása mögül, ami egy csapásra módosította a szavazási szabályokat, immár lehetőséget adva a vétóra.
A magyar kormány képviselője azért folyamodott ehhez az eszközhöz, mert sem a Bizottságtól, sem a Tanácstól nem kapott írásos biztosítékot arra, hogy az akác nem lesz majd rajta egy csak később, egy végrehajtási rendeletben megjelenő listán, ahol a korlátozás alá eső betolakodó állat- és növényfajokat listázzák majd.
Bár a görög elnökség a fiaskót követően azzal zárta le a vitát, hogy következhet a jogszabály második olvasata, egy héttel később szinte a fű alatt mégis újra napirendre tűzték az intézményközi kompromisszumról a szavazást, csak ezúttal már a minősített többségi szavazás szabályai alapján. És mivel Magyarország nem tudott blokkoló kisebbséget toborozni a javaslattal szemben, az informális megállapodás átment a Tanácson, megnyitva az utat azelőtt, hogy a jogszabályt első olvasatban elfogadják. Diplomaták szerint a fordulat oka, hogy az első alkalommal kifogásokat támasztó britek és franciák a színfalak mögött kiegyeztek a Bizottsággal a végrehajtási eljárásban a tagállamok bevonásáról, így elhárult az akadály az újabb szavazás elől.
A történtek Magyarország számára csak annak fényében tűnnek kudarcnak, hogy néhány napja egyesek még átütő sikerként, „az akácra rátámadó EU megfutamodásaként” értékelték a döntéshozatali folyamat megakasztását. A kormány ugyanis előtte kísérletet tett arra, hogy a Bizottságtól írásos biztosítékot szerezzen az akác későbbi listázását megelőzendő. Brüsszel erre értesülésünk szerint nem hátsó szándékok miatt nem mutatott készséget, hanem azért, mert nem akart precedenst teremteni és önkorlátozást tanúsítani egy olyan területen, ahol markáns hatáskörei vannak.
Janez Potocnik, környezetvédelmi biztos értesülésünk szerint végül mégis tett egy gesztust Magyarország felé, amikor egy levélben arról biztosította a kormányt, hogy a Bizottság nem szándékozik olyan idegenhonos özönfajokkal szemben fellépni, amelyek - mint az akác - gazdasági és társadalmi hasznot hajtanak. Azt ugyanakkor állítólag explicite nem ígérte meg, hogy az akác nem lesz rajta a listán, ami a jogszabály elfogadása után 18 hónappal fog elkészülni.
Bizottsági források korábban 99,9 százalékra biztosnak mondták a BruxInfónak, hogy az akác soha nem kerül fel majd arra a listára, ahol olyan idegenhonos özönfajokat sorolnak majd fel, amelyekkel szemben kártékony hatásuk miatt különböző korlátozó intézkedéseket kell majd hozni. A Bizottságnál ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a lista összeállításába bevonják majd a tagállamokat is, és eleve tudományos érvek és hatásvizsgálat alapján készül majd el a lista.
„Először rendelkezünk jogi eszközzel a betolakodó fajok jelentette veszéllyel szemben, amelyek a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő okának számítanak és éves szinte legalább 12 milliárd euró veszteséget okoznak az EU-nak” - áll a görög elnökség közleményében. A rendelet előírásokat rögzít az idegenhonos özönfajok elterjedésével együtt járó negatív következmények megelőzésére, minimalizálására és mérséklésére. A Bizottság ezért egy, az EU számára aggályos fajokat tartalmazó nyitott listát készít majd, amit hat évente fognak frissíteni és felülvizsgálni. A listán szereplő fajokat tilos lesz szándékosan behurcolni az EU területére, és ha már benn vannak, tilos lesz ezeket tenyészteni és termeszteni, más országokba behurcolni, és forgalomba hozni. A tagállamoknak bírságot kell kiszabniuk abban az esetben, ha a rendelet rendelkezéseit megsértik.
Becslések szerint a körülbelül 12 ezer betolakodó faj 10-15 százaléka reprodukálódik és terjed az EU-ban, környezeti, gazdasági és társadalmi károkat okozva (ilyennek számít például a vadkender).
A jogi szöveget még el kell fogadnia áprilisi utolsó plenáris ülésén a Parlamentnek, majd ezt követően a Tanácsnak is - írta a bruxinfo.hu.
Akác ügyben az elmúlt hónapokban élénk vita zajlik a természetvédők, ökológusok, politikusok, faiparban, és a méztermelésben érintettek között.
