Egyre nagyobb a vírus természetvédelmi jelentősége, és időnként emlősök is elkapják a fertőzést. A darvak vélhetően a Kárpát-medencébe érve találkoztak először a madárinfluenzával.
Idén először november elején Hajdú-Bihar, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, aztán az Alföld más területein jelent meg a fertőzés. Ősszel, a daruvonulás csúcsán a nálunk pihenő darvakat kezdte el tizedelni a vírus – olvasható az MME sajtóközleményében.
Jelenleg járványtani nyomozás folyik a darvak ügyében. Annyi bizonyos, hogy úgy tűnik, a Kárpát-medencétől északra vagy keletre nincs hír daruelhullásról. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) aktív monitoringot végez, így több mint hatezer mintavétel történt az elmúlt időszakban. Nyáron sirály- és csértelepeken kerültek elő fertőzött egyedek. Késő nyáron és kora ősszel a madarak csoportokba tömörültek az éjszakázóhelyeken, így könnyebben terjedt a madárinfluenza.
Mivel a daru nagyon érzékeny a fertőzésekre, előzetes becslések alapján 10-20 ezer példány is elhullhatott.
A magas patogenitású vírustörzsek kifejlődéséért a nagyüzemi baromfitartás felelős. Ilyenkor járványvédelmi okokból kiirtják a fertőzött állományokat, ami a gazdaszervezetek immunitását növelő evolúciós folyamat elakadását eredményezi. A vakcinázás, amit ázsiai országokban alkalmaznak, a vírus fertőzőképességének a növelését vonja maga után. Mindez azt jelenti, hogy a madárinfluenza-vírusok egyre fertőzőbbek, egyre jobban képesek megbetegíteni a madarakat és időnként már az emlősöket is, sőt, esetenként emberre is átterjedhetnek.
Ausztrália kivételével minden földrészre eljutott egy H5N1 törzs, amely többek között tengeri madarak, szulák, vészmadarak, halfarkasok, pelikánok, darvak, csérek, lúdalkatúak és partimadarak populációit sodorta az összeomlás szélére. Előfordul, hogy fókák, macska- és menyétfélék is elkapják a fertőzést, és akár el is hullhatnak.
Az emberek esetében legtöbbször azok az idős, gyenge immunrendszerű személyek (jellemzően állatgondozók) fertőződhetnek, akik valamilyen járványszituációban megfelelő védőfelszerelés nélkül hosszú ideig létesítettek kontaktust beteg madarakkal – fogalmaz az MME közleménye.
Mit tehetünk mi?
- Ne terjesszük a vírust! Fontos, hogy aki gyanús madarakkal érintkezett, a következő napokban ne menjen madarak közelébe, ruháit és cipőjét mossa ki, fertőtlenítse.
- Ha vadmadárelhullást tapasztaltunk vagy gyanús egyedet látunk, értesítsük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot vagy a nemzetipark-igazgatóságot!
- Ne fogjuk meg a madarat, ha valami miatt mégis muszáj, viseljünk maszkot és gumikesztyűt!
Folyamatosan frissülő hír az MME honlapján.
A járvány alakulását ezen a honlapon lehet követni.
