Alföldi Kéktúra - Petőfi Sándor nyomában

Bár az előző két év folyamán a túraleírásokkal „végigjártuk” az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljes útvonalát, most először vagyok komoly bajban a látnivalók összeválogatásával. Eddig ugyanis a bőség zavarával küzdöttem, ami nem túl nagy gond, hiszen a legszebbekről írhattam, ennél a szakasznál viszont egy-két kivételtől eltekintve nagyon nehéz volt őket előkeresni az emlékezetemből. Itt maga a táj az, ami megfogja a túrázót, a végtelennek tűnő síkok, az alföldi akácosok, a szántóföldek látványa. Ez még nem az igazi rónaság, itt még füves homokbuckák, hátak tarkítják a látóhatárt, de először itt kóstolhatunk bele abba a hangulatba, amely Petőfi Sándort is magával ragadhatta, amikor az Alföldön járt. Egyébként itt leszünk legközelebb neves költőnk szülőföldjéhez, hiszen az utunkba eső Császártöltésen alig 30 kilométerre fekszik kiskőrösi szülőházától.

 

Sükösdi Szent Anna-kápolna

A bajai indulásunkat követően, a betonos-aszfaltos Duna-gáton végigjárt 12 km után, sajgó talpakkal érkezünk meg az első pecsételőhelyre, Ósükösd turistaházához. Ezután kóstolunk bele először utunk valódi kihívásaiba, amikor a széles, süppedős, homokos-poros földúton átvágunk a mezőkön Sükösdre. Itt, a szántóföldek közepén áll a szerény Szent Anna-kápolna, tornya már messziről útmutatóul szolgál számunkra. A bejárata feletti emléktábla szerint 1747-ben építette Szent Anna tiszteletére Pocsai (Potskai) Gergely erdőkerülő. A környékbeli legendák szerint az építés oka az volt, hogy itt vadászva tévedésből lelőtte a neki ebédet hozó, Anna nevű leányát. A templom előtt kőfeszület áll, két oldalán Szent Anna és Szent Joachim szobra. A kápolna ünnepét mindig a július 26-át követő hétvégén tartják. A mellette lévő földszintes, egyszerű épület zarándokszállás, itt meghúzhatjuk magunkat, ha a mezőkön hirtelen vihar kapna el. A templom körüli, fák által védett füves tisztáson akár még sátrat is verhetünk.

 

Pincefalu Hajóson

Hajós pincefalva a török hódoltság után jött létre, amikor a kalocsai érsek sváb földműveseket telepített le a környéken, jelentős adókedvezménnyel ösztönözve őket a szőlőtermesztés meghonosítására. A szőlősgazdák a Duna-völgyi-főcsatorna fölé magasodó terület peremén ásták ki a borospincéiket, föléjük présházakat emeltek. Így jött létre a mintegy 1300 présházból álló pincefalu a kanyargós, zegzugos utcácskáival. Az 1980-as években sok pincét átalakítottak vendéglátásra, s a helyben készült borokat, elsősorban kékfrankost, kadarkát, szürkebarátot kínálják a vendégeknek. Hajós, illetve a pincefalu ünnepe is a borhoz kapcsolódik: ez az évente, május utolsó hétvégéjén megrendezett Orbán-napi Borünnep, amelynek kulturális programjai sok vendéget vonzanak.

 

A hajósi pincék felkeresése körülbelül egy kilométeres kitérőt jelent, de mindenképpen meg kell tennünk, hiszen a kéktúrabélyegzőt az egyik pincesor végén álló Judit Panzió külső falán találjuk. Természetesen árulnak itt bort, akár elvitelre is. Ezt kihasználva vásároltam két liter kadarkát, amit aztán a még hátralévő két túranapom alatt fogyasztottam el fröccsként az étkezések mellé. Megmondom őszintén, ilyen vidám hangulatú sátoros túrám talán nem is volt eddig.

 

A hajósi érseki kastély

Az Érsekhalmától Császártöltésig tartó szakaszt a Duna-völgyi-főcsatorna partján tesszük meg, és innen térünk ki pecsételni délkelet felé Hajós-Pincefaluba. Magát Hajóst a csatorna túlsó partján, egy kicsivel távolabb találjuk meg. A város legfőbb nevezetessége az érseki vadászkastély. A barokk kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben, ezt később gróf Batthyány József érsek kibővíttette, akkor készült el a négy saroktorony is. Bács-Kiskun megye legrégibb kastélyának felújítása európai uniós pénzből valósult meg 2009-ben. A teljesen felújított, korhű bútorokkal berendezett kastély látogatható, és bár a belépőjegy a mellé megvásárolt fotójeggyel egyáltalán nem olcsó, mindenkinek csak ajánlhatom ennek a csodaszép ékszerdoboznak a felkeresését.

 

Egy kis trükk, hogy ne kelljen a főcsatornától a kastélyig vezető 3 km-es utat oda-vissza megtennünk a pincefalui kitérő után: a naponta többször is közlekedő helyközi autóbuszokkal a pincéktől pár perc alatt eljuthatunk Hajósra, majd onnan vissza. Mivel a csatorna hídjánál nincs buszmegálló, a rövidebb pincefalui kitérőt nem tudjuk ebben az esetben sem megúszni.

 

Hová lett a Kun-Fehér-tó?

Az igazolófüzetünk térképe szerint a Kun-Fehér-tó medre több kilométer hosszú, és a Pici Paci Portától egészen az üdülőtelepig húzódik, egy része már elmocsarasodott, de több kisebb-nagyobb vízfelület is található benne. A tanya felől értem el a tavat, és kíváncsian lestem, mikor fogom megpillantani a vízfelületet, de egy széles, hosszan elhúzódó füves rétnél többet sehol sem láttam. Csak alaposabban körülnézve vettem észre a rét közepén a sekély horpadást, a tó valaha volt medrét. De hová tűnt a tó? Ennek bizony utána kellett olvasnom. Okai sokrétűek, jelentős szerepet játszik benne a már unalomig ismételgetett klímaváltozás, vagyis az egyre szárazabb és csapadékmentesebb esztendők, de itt is az emberi tényező a fontosabb. Csatornákat építettek, hogy a környék feleslegesnek gondolt felszíni vizeit elvezessék, ez pedig hosszú távon jelentősen csökkentette a talajvízszintet, ehhez hozzáadódott a korábban füves táj erdősítése, ami tovább fokozta a környék szárazodását, hiszen régebben a mélyedésekben összefutó vizeket a fák felszívták a talajból, majd elpárologtatták.

 

Mára csupán a „régi tó” délkeleti végén található egy gátakkal kerített vízfelület a strandolók részére, illetve több, szintén gátakkal elrekesztett kisebb tó, összességében 50 hektáros felülettel a horgászok számára. Május és szeptember között üzemel a parton a Tó kemping, ahol felüthetjük a sátrunkat, de nyaralóház is bérelhető a tábor területén.

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. májusi számában.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Alföldi Kéktúra

Még több kéktúrás cikk