Gondoltad volna, hogy a Csepel-sziget déli szeglete vagy éppen az érd-ófalusi Duna-part is kincseket rejt? Összeállításunkban olyan Budapesthez közeli helyszínekről olvashatsz, amelyeket a folyó varázsol különlegessé.
1. Hallottál már valaha Lórévről?
Mi ezelőtt sosem, de fokozottan igaz rá a címbeli állítás, mert mind az épített, mind a természeti látnivalói kivételesek. A kis szerb nemzetiségű község (ami ilyen vonatkozásban az egyetlen Pest megyében) mindössze 300 lakosú, és Ráckevétől mintegy 6 kilométerre, a Csepel-sziget déli részén található. „Ha olyan helyre vágysz, ahol nyugi van, és megtapasztalhatod azt, amikor egyszerre kapsz a szívedhez, és nem győzöl gyönyörködni a tájban, akkor Lóréven a helyed”- olvasható a Lórévről szóló cikkünk felütésében, és ennél pontosabban talán nem is lehetne összefoglalni, mitől olyan különleges.
A településen szépen felújított tornácos parasztházak sorakoznak virágos előkertekkel, a község szélén ortodox templom, a Duna árterében egy dombon a neogótikus, romantikus Zichy-emlékkápolna áll. A közelben helyi jelentőségű természetvédelmi terület található nagy ártéri erdőkkel, ritka fekete galagonyával. A madárvilág is gazdag, akár nagy kócsagot, kárókatonát vagy szürke gémet is megpillanthatunk.
A településről szóló teljes cikkünket ide kattintva olvashatod.
2. Az egyik utolsó budapesti vadon
A Háros-sziget egyáltalán nem látogatható, de kistestvérén, a Hunyadi-szigeten, amit a másik előszobájának is neveznek, hétvégenként vezetéssel körbe lehet nézni. Dél-Budán járunk, a 6-os út és az M0-ás közelségének dacára egy olyan helyen, amely a főváros egyik utolsó emberi tevékenységtől mentes ártéri vadonja. Sokáig a hadsereg használta, hidász és utász alakulatok állomásoztak itt, melyek nyomai ma is fellelhetőek: egy pontonhíd darabját, egykor itt húzódó szögesdrót oszlopait és régi épületeket is látni, utóbbiak anno a Horthy-lovardának, később pedig a Hunyadi laktanyának adtak helyet.
A nyugalmas Hárosi-öböl, a túlpart már a Háros-sziget
A szigeten húzódó tanösvény nem mindig járható, van, hogy a magas vízállás miatt csak egy részét lehet szemügyre venni. Itt a természet az úr: a fehér nyarak között vadszőlő, szeder és komló tekereg, körülöttünk madarak énekelnek.
Ha kíváncsi vagy a Hunyadi-szigetről szóló cikkünkre, itt olvashatsz róla részletesebben.
3. Dunakanyar Érden
A pandémia legnagyobb korlátozásai közepette millióan jártak az addig többnyire csak a helyiek által ismert érdi Duna-parton és a Kakukk-hegyen, de (szerencsére) azóta ismét visszaállt a régi rend: kirándulókkal ugyan hébe-hóba találkozhatunk, de most már simán el lehet férni az ösvényeken, és ha nyugalmasabb időszakban jövünk, nagy eséllyel egymagunk lehetünk a természetben.
A Duna túlpartján Tököl található, ahonnan folyamatosan szállnak fel a kisebb repülők
A 67 hektáros Beliczay-sziget, azaz az itt elterülő ártéri erdő az ország egyik legnagyobb egybefüggő, több ezer tőből álló nyáritőzike-állományát rejti, és egy kiadós séta remek helyszíne. Közvetlenül a Duna-parton egyébként akár Százhalombattáig is akadály nélkül elsétálhatunk. Ha itt járunk, ne felejtsük el meghódítani a Kakukk-hegyet, ami csak nevében hegy, egyébként egy 177 méteres dombról van szó, ahonnan remek kilátás nyílik a Duna érdi kanyarulatára. Ha pedig a Sánc-hegy nyúlványára kaptatunk fel, ami közvetlenül a folyó fölé magasodik, akkor a Duna szó szerint a lábaink előtt hever.
A Sánc-hegyről ez a kilátás tárul a szemünk elé az egyik irányban...
Érd-Ófalu épített érdekességeket is rejt. Sokan nem tudják, de Pécs és Eger mellett itt is magasodik egy török minaret, a Római úton pedig az egykori római limes maradványait lelhetjük fel. A hajdani kastély mára az enyészeté lett, helyéről azonban szuper kilátás nyílik a városra. Ófalut gyönyörűen felújított pincesora miatt sokan szokták felkeresni, nemrég szőlővirágünnepet tartottak, ősszel pedig a szüreti mulatságon tárul ki a pincék ajtaja.
Ebben és ebben a cikkben még többet olvashatsz Érd-Ófaluról.
4. Nem is számítanál rá, hogy itt találod meg a főváros egyik legszebb Duna-parti sétányát
Ahol ráadásul szuperül lehet bringázni is! Pluszpont, hogy a tömegtől sem kell tartani, ahogy például a Margit-szigeten vagy a Római-parton. A sétányt ártéri fák, öblök és nádasok szegélyezik, és közel 5 kilométer hosszan terül el a Gubacsi hídtól a Nádfedeles csárdáig. Kolonics Györgyről, a 2008-ban elhunyt olimpiai és világbajnok kenusról nevezték el, aki sok szállal kötődött a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ághoz és Csepelhez.
2017-ben fel is újították a sétányt: gondozott parkokat, ligetes részeket, padokat, stégeket, sportpályákat, kalózos játszótért, tanösvényt, romantikus kis hidat, szabadtéri kondiparkot is találunk itt, így a végigjárása gyerekkel akár egy tartalmas, félnapos program is lehet. Az 5 állomásos Kis-Duna-öböl tanösvényen a környék természeti értékeivel, növény- és állatvilágával ismerkedhetünk meg, a Daru-dombon pedig akár a szabadtéri fitneszt is kipróbálhatjuk.
Mi bringával és gyalogosan is végigjártuk a csepeli Kolonics György sétányt, cikkünket ide kattintva olvashatod róla.
5. Egy kis Tüskevár a főváros szívében
A Gubacsi-hídtól másfelé is indulhatunk: például egyenesen a Dunára, hogy kajakkal leevezzünk a Molnár-szigetig, ahogy nemrégiben mi is tettük. A Kolonics György Vízisport Központban kölcsönözhetünk erre való alkalmatosságot, így nincs más hátra, mint vízre szállni, és megismerni ezt a vadregényes környéket. Így végignézhetjük a fent említett látványosságokat egy teljesen új perspektívából, méghozzá a vízről.
A Molnár-sziget Soroksár nyugati oldalán helyezkedik el, keleti és nyugati irányból egyaránt a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág határolja (RSD). Különleges növény- és állatvilága miatt védett Natura 2000-es terület. A sziget alig 2 km hosszú mellékága varázslatos: fák, nádasok, gyékényes sűrűjét találjuk itt, helyenként vízitök és tavirózsa is felbukkan. A madárvilág rendkívül gazdag: kiskacsákkal, hattyúkkal, nádirigókkal, szárcsákkal és vízityúkokkal találkozhatunk.
Hattyúmama fiókáival
Teljes cikkünket itt olvashatod.
