Ma már nálunk is számos természetvédelmi projektben van arra lehetőség, hogy a laikusok is beszálljanak a kutatásokba, és az általuk gyűjtött adatokkal támogassák a kutatók munkáját.
A citizen science vagy közösségi tudomány alatt olyan kutatásokat értünk, amelyekbe bevonják a lakosságot azért, hogy minél több adatot tudjanak gyűjteni, mert minél több adat áll a rendelkezésükre, annál pontosabb következtetéseket lehet levonni.
Az inváziós szúnyogok már a kertben vannak
Az egyik legrégibb hazai citizen science kutatás a Szúnyogmonitor program, amelyben már hatodik éve kérik a lakosság segítségét az inváziós csípőszúnyogok monitorozásában. Az elmúlt években a klímaváltozás valamint a globális áruforgalom és turizmus következtében az 50 őshonos csípőszúnyogfaj mellett megjelent 3 idegenhonos faj is, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog.
A Szúnyogmonitor program résztvevőinek nincs más dolga, mint alaposan megnézegetni a három inváziós szúnyogfaj képeit, és amennyiben környezetükben hasonló fajt észlelnek, meg kell próbálni lefotózni vagy begyűjteni azt, majd a fotót vagy a mintát el kell küldeni a szakembereknek. Én például három éve sikerrel azonosítottam egy ázsiai tigrisszúnyogot a konyhánkban, azóta évről évre újra rájuk találok, pontosabban ők találnak rám.
A program eddigi eredményeket ide kattintva nézhetitek meg.
Jelentsd a kaktuszt!
A kaktuszokra a legtöbben távoli tájak egzotikus növényeként tekintünk, annál nagyobb aztán a meglepetés, amikor beléjük botlunk a kiskunsági homokon vagy épp a középhegységeink valamelyikén.
A kaktuszoknak természetesen semmi keresnivalója nincs ott, emberi segítséggel kerülnek ki a természetbe, és némelyik meglepően jól érzi magát ott. Nem egy külföldi példa mutatja azonban, hogy a kaktuszok könnyen invázióssá válhatnak, és veszélyt jelenthetnek az őshonos növényfajainkra. Nálunk még nincs baj, bár több tucat helyszínen telepedtek már meg kaktuszok, ezek azonban mind kisebb állományok. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne kellene árgus szemmel figyelni a kaktuszokat és megállítani a terjedésüket.
Gyepről eltávolított fügekaktusz (Opuntia humifusa) Tázláron
A kutatók nem tudják bejárni az egész országot kaktuszok után kutatva, ezért vannak nagy segítségükre az amatőr természetbúvárok, akik hírt adnak számukra az újabb és újabb kaktuszfelbukkanásokról.
Az általunk talált kaktuszról egy képet kell feltölteni a Kaktuszok a természetben elnevezésű Facebook-csoportba, és ne felejtsük el a pontos helyszínt sem megadni, ha tudjuk, hogy mióta van ott a kaktusz és hogy került oda, azt is írjuk le.
Hódok, nyércek, nutriák
A HódTérkép elnevezésű oldalon az őshonos hód tevékenységével kapcsolatban adhatunk le érdekes adatokat. Itt nemcsak fotókat kell feltölteni, de számos kérdésre is kell válaszolni. Az észlelés pontos helye mellett le kell írnunk, hogy a hód gyakorol-e valamilyen hatást a környezetére és van-e esetleg egyéb őt igazoló nyom is a környéken, például hódrágás vagy hódvár.
A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet és az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet együttműködésében létrehozott adatgyűjtőfelületen nem csak a hódról, de az őshonos vidráról, illetve több idegenhonos fajról is várnak adatokat. Többek között a nutriáról és az amerikai nyércről. Ezek az emlősök az amerikai kontinensről származnak, Európába prémjük miatt hozták be és tenyésztették azokat. A hajdani tenyészetekből kiszökött példányok később a természetben önfenntartó populációkat hoztak létre.
