Sok ezer évvel ezelőtt a Kárpát-medence végtelen füves pusztáin hatalmas csordákban legeltek az őstulkok, a vadlovak és a vadszamarak, rájuk pedig oroszlánok vadásztak.
A több ezer éves települések nyomait kutató ásatások során számos állatcsontot is találnak a régészek. Ezek egy része olyan faj, amit már háziállatként tartottak, de olyan fajok csontjai is előkerülnek, amelyekre vadásztak.
Az i.e. 3500 és 2500 közötti időszakban nemcsak az akkor már dominánsnak számító vaddisznó, gímszarvas és őstulok nyomai kerültek elő, de kisebb számban olyan fajok maradványait is megtalálták, mint a jávorszarvas, a bölény, vagy épp az oroszlán.
Az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) mára kihalt európai alfaja élt itt, amely a felmelegedés után a Közel-Kelet térségéből a Balkánon át vándorolt be a Kárpát-medencébe. Elterjedési területének északnyugati határa lehetett a Kárpát-medence. Hazánk – Ukrajna és Görögország mellett – a harmadik olyan európai ország, ahol az európai oroszlán jelenkori jelenlétére utaló leleteket találtak.
Egy még ma is élő ,,rokon", az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica)
Az oroszlán előfordulását eddig nyolc magyarországi helyszínen igazolták.
Az Alföldön többek között Tiszaföldváron, Tiszalúcon, 2017-ben pedig Hódmezővásárhelyen került elő egy állat sarokcsontja. Sok ezer évvel ezelőtt az oroszlánok a hatalmas füves pusztaságokon legelésző patásokra vadásztak, akárcsak most afrikai rokonaik a szavannákon.
Az ember mind nagyobb mértékű tájátalakító tevékenységének következtében azonban a bronzkor elején átalakult a Kárpát-medence füves térségeinek képe, ekkor halt ki a Kárpát-medencéből a vadló, a vadszamár és az oroszlán.
Az ázsiai oroszlán valamikor Európától Kis-Ázsián át Indiáig nagy számban fordult elő. Máig fennmaradt, utolsó, nyugat-indiai populációját a kihalás veszélye fenyegeti.
Oroszlánok egyébként már jóval korábban is éltek a Kárpát-medencében.
A barlangi oroszlán (Panthera spelaea) 22 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában.
Ezek az állatok lényegesen nagyobbak voltak, mint a ma élő afrikai oroszlánok, velük ellentétben azonban nekik nem volt sörényük. Hogy mi vezetett a kihalásukhoz, nem lehet pontosan tudni. A pleisztocén végi felmelegedés, valamint az élőhelyek eltűnése, az általuk kedvelt nyílt területek beerdősülése minden bizonnyal közrejátszhatott ebben.
A Hódmezővásárhely mellett előkerült lelet egy oroszlán sarokcsontja
