Amiről a budapesti utcák mesélnek – Golfpálya út

A Golfpálya utat közvetlenül a fogaskerekű Széchenyi-hegyi végállomása mellett találjuk. Innen nem messze, az Apáca-réten nyitották meg 1911-ben a főváros első golfpályáját. De ne szaladjunk ennyire előre.

Fűmag Angliából, edző Skóciából

A golf a 19. században kezdett népszerűvé válni a kontinensen, hozzánk gróf Andrássy Géza a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként hozta be. Az ország első golfpályájáját Tátralomnicon adták át 1909-ben. Ennek mintájára épült meg a budapesti pálya két évvel később, amelyről a Svábhegyi Értesítő így írt 1911. szeptember 1-jei számában: „…a svábhegyi nyaralókhoz és a fővároshoz közel esik, ez lenne hivatott arra, hogy a mi ifjúságunkba is belenevelje a bámulatosan nemes játékot. A hozzávetőleg ítélők mindjárt a világ egyik legszebb pályájának hívják. Tény, hogy a helye festői, a talaja megfelelő, és nagy szorgalommal elsőrangú pályává építhetik át.”

A pálya két és fél kilométer hosszú volt, a fűmagot hozzá Angliából, az előkelőségeket oktató edzőt pedig Skóciából hozták. Egy angol szaklap által a kontinens második legszebbjének tartott pálya hamar népszerű lett, olyannyira, hogy bővíteni is kellett azt.

Golfpálya és középkori kastély

A pálya a két világháború között élte a virágkorát. Ekkoriban egyébként az egész Sváb-hegy népszerű turisztikai célpont volt, nemcsak szép természeti környezete és a fogaskerekűnek köszönhető könnyű megközelíthetősége miatt, de a 30-as években épült szállodák is nagyon vonzóak voltak. 1937 és 41 között tíz szálló épült fel a környéken, közéjük tartozott a fogaskerekű végállomása mellett ma is álló hatalmas, tornyos egykori Golf szálló.

Kicsit olyan, mint egy középkori vadászkastély, ami szigorúan, magába zárkózva áll a Széchenyi-hegyen. Pláne most van ilyen érzése az embernek az épülettel kapcsolatban, az ugyanis jó ideje magánkézben van, a vaskerítéssel körbezárt hatalmas telken alig-alig látni némi mozgást.

Az 1939-ben átadott szállodában a nyitáskor 23 szoba volt, de étterem és egy panorámás kilátóterasz is várta a vendégeket. Később népszerűsége miatt bővíteni kellett, de azután sem volt egyszerű szobához jutni. Az államosítás után átkeresztelték Vörös Csillag szállóra, és a hozzánk érkező külföldiek körében az egyik legkedveltebb szálloda lett.

Golflabdák helyett kökörcsinek

A golfpályán 1948-ban tartották az utolsó nemzetközi versenyeket, a kommunista vezetés azonban nem szimpatizált a sporttal, és az 50-es években nemes egyszerűséggel a pályán kezdték el építeni az úttörővasutat, majd 1956 tavaszán a Széchenyi-hegy adótorony építését is az egykori pálya területén kezdték meg.

A golf klub 1951-ben szűnt meg, a Vörös Csillag szálló lehetőséget látott a hirtelen jött űrben, és a szálló óriási parkjában kialakítottak egy kisebb golfpályát, ami még pár évig működött. A szállót 1989-ben átkeresztelték Panoráma Szállóra, nem sokkal később azonban magánkézbe került, és azóta nem nagyon lehet tudni semmit róla.

A hajdani golfpálya ma egy szép és fajgazdag gyep, ahol olyan védett fajokkal is találkozhatunk, mint például az apró nőszirom, a leánykökörcsin vagy a tavaszi hérics. Nem véletlen, hogy a hegyvidéki Beporzó tanösvény egyik állomását is itt alakították ki.

Az Apáca-réten és annak közelében több turistaút is elhalad, például a Farkas-völgy és az Ördög-orom felé vezető zöld háromszög jelzésű út, amelynek első szakaszán egy érdekes, de rejtőzködő látnivaló, az Úti Madonna Kápolna is elénk kerül, ahol mindenképpen érdemes kicsit megállni. A kápolnáról itt olvashatsz.