A magyar kutatók által felhelyezett amuri vércse műholdadók ontják az adatokat és szinte élőben közvetítik a három madár tudománytörténeti útját Afrikába.
Műholdadós amuri vércséink Indiából indulva több napig megállás nélkül az Arab-tenger felett repülve érték el Afrikát.
Amint arról a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és honlapunk is beszámolt, két magyar kutató utazott Indiába, Nágaföldre. Az expedíció célja az volt, hogy műholdadók felszerelésével alapvető fontosságú természetvédelmi és tudományos információkat gyűjthessünk a tízezrével pusztított amuri vércsék megóvása érdekében.
Az egy hetes, sikeres terepi munkát követően a jól működő adóknak köszönhetően már az első két hétben elképesztő információkat gyűjthettünk a világ leghosszabb (Kelet-Ázsiától Dél-Afrikáig) vonulási útvonalú
ragadozó madarairól.
A "Naga", "Pangti" és "Wokha" nevű jeladós amuri vércsék megszakítás - és a leszállási lehetősége - nélkül, folyamatos repüléssel szelték át az India és Afrika között húzódó Arab-tenger 3.000 km széles vízfelületét! Az interkontinentális repülés a leggyorsabb példánynak mindössze három napjába telt!
"Madaraink" ezekben a percekben is vonulnak, folytatva több mint tízezer kilométeres útjukat Dél-Afrika szavannáira. A kutatási program azért is egyedülálló a világon, mert az MME által működtetett satellitetracking.eu honlapon - több mint féltucatnyi más faj műholdadóval felszerelt egyedei mellett - bárki "élőben" követheti nyomon az amuri vércsék kontinensközi repülését.
