A helyiek már régóta látogatják a kristálytiszta vízű bányatavat, szélesebb körben azonban csak mostanában lett ismert. Mi is kíváncsiak voltunk a Mátraalja gyöngyszemére.
Persze, ahogy a Megyer-hegyi-tengerszemnél, az apci állóvíz esetében sem beszélhetünk valódi „tengerszemről”: mindkettő bányató, és függőleges sziklafalak veszik őket körbe, ezzel érdemelték ki a lírai megnevezést.
A tóhoz zömével földút vezet, a húsüzemtől nagyjából másfél kilométert kell sétálni
Apc község házait elhagyva a húsüzem melletti parkolónál hagyjuk az autónkat, innen sétálunk fel a nagyjából másfél kilométer távolságban megbújó tóhoz. Nagyon eltévedni nem lehet, de mivel az úton csak egyetlen elágazásnál jelzik a megfelelő irányt, érdemes időnként rápillantanunk a térképre, jó helyen járunk-e. A kis erdei séta után, aminek a vége már egészen vadregényesnek mondható, egyszer csak elénk tárul az apci Somlyó és a Nagy-Hársas között csillogó víztükör, amit egyébként Széleskő-bányatónak is hívnak.
A bányászati tevékenységgel az 1960-as években hagytak fel, ezután az üreg megtelt csapadék- és talajvízzel
Az elnevezés nem véletlen, 1875-től mintegy 90 évig folyt itt az andezitbányászat. A követ kisvasúttal szállították le a faluba. Az 1960-as évektől rekultiválták a területet, és a nagy gödör megtelt eső- és talajvízzel. A tó 1995-től természetvédelmi oltalom alatt áll. 15-20 méteres sziklafalak meredeznek körülötte, maga a víz pedig 5-10 méter mély.
Az Apci tengerszem mellett pihenőpadokat ugyan nem, de tűzrakóhelyeket találunk, így remek helyszíne lehet egy bográcsozásnak vagy szalonnasütésnek
A part szikláiról letekintve jól látszik, rengeteg benne a hal: harcsák, törpeharcsák, keszegek, kárászok, csukák lubickolnak benne, néhány családdal és fiatallal együtt, akik a környező sziklákról ugrálnak a vízbe, sőt, az egyik fára még egy kötelet is felapplikáltak, ami valószínűleg arra szolgál, hogy a bátrak ügyesen behintáztathassák magukat a tó közepébe. Mindennek ellenére a strandolás itt tilos, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy
a helyszínen erre csak egy nehezen észrevehető és már alig-alig olvasható tábla figyelmeztet.
Ember legyen a talpán, aki észreveszi a fák mögött, a sziklán rejtőző táblát, és el is tudja olvasni, mire gondolt a költő
A fürdőzés azonban veszélyes lehet, mert a változó mélységű vízben bányászati eszközök, sziklák és farönkök rejtőznek, amik sérülést okozhatnak. Nemrégiben mi is írtunk róla, hogy a Hatvani Rendőrkapitányság és az Egererdő Zrt. munkatársa augusztus elején ellenőrzést tartottak a tengerszemnél, és kizavarták a tóból a strandolókat, valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy az ide vezető földút erdei magánút – bár ez utóbbiról a helyszínen egyetlen tábla vagy jelzés sem árulkodik.
Vannak azonban tűzrakóhelyek a tó mellett, így egy baráti összejövetelhez szuper helyszínt kínál a hangulatos tengerszem, persze, csak akkor, amikor éppen nincs életben tűzgyújtási tilalom. Ülőalkalmatosságról nekünk kell gondoskodnunk, cserébe klassz természetközeli élményben lehet részünk a sziklafalak határolta zugban, a csillogó víztükör mellett.
A víz régi bányászati eszközöket, farönköket, sziklákat rejt, ezért a fürdőzés veszélyes lehet
Ha fentről is szeretnénk látni a tavat, azon az úton, ahol érkeztünk, bal kéz felől egészen könnyen felmászhatunk egy kiszögellésre, ahonnan szép panoráma tárul elénk. A bátrabbak a piros kör jelzésű úttal is megpróbálkozhatnak, de itt egy meredek és morzsalékos ösvényt kell leküzdeni. A piros kereszten balra fordulva érhetjük el a legszebb kilátópontot, ahonnan az egész bányatóra rálátunk a környezetével együtt, és ha van kedvünk, fent körbesétálhatjuk a tengerszemet.
A cikk először 2022 augusztusában jelent meg.
