Aki mostanában látogat el a Dunakeszi-lápban kialakított Teknős tanösvényre, azt apokaliptikus látvány fogadja a tanösvény bejáratánál. Az ott elhaladó Óceánárok-patak egyik partján ugyanis zöldülő növényzet és madárdal helyett kivágott idős fákat és letarolt, csupasz földet lehet látni.
Hogy mi történt itt, arról Dunakeszi önkormányzata a közösségi oldalán adott magyarázatot: „Dunakeszin az Óceán-árok, a Házgyári árok, a Mogyoródi patak és a Tőzeg-vasút területek vízvédelmi, vízkárelhárítási, karbantartási feladatait évente két alkalommal 2018 óta a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgáltató Vízgazdálkodási Társulat látja el. Az Óceán-árok esetében 2571 folyóméter hosszban végzi a társulás a növényzetmentesítési munkálatokat, azaz eltávolítják a kidőlt fákat, amelyek a biztonságos lefolyást akadályozzák, kivágják az inváziós sarjakat, lágyszárúakat, cserjét és sarjhajtásokat, nádat kaszálnak a rézsűs, és a meder sík területein, eltávolítják a mederben felhalmozódott iszapot.”
Dr. Kriska György biológus, aki korábban a szintén a közelben található Rákospalotai-láp ügyére is felhívta a figyelmet, a helyszínen járt, fotókat és videót is készített, posztjában pedig leírta, mit tapasztalt az Önkormányzat által „vízvédelmi karbantartásnak” nevezett munkálatok után.
„A patak 2,5 kilométeres hosszában teljesen kipusztították a természetes növénytársulásokat. A természetkárosítás során 30-50 éves, egészséges, társulásalkotó, nem idegenhonos és nem inváziós fűz- és nyárfa matuzsálemeket vágtak ki, pár méterre az ex lege védett Dunakeszi-láptól.”
Dr. Kriska György arról is ír, hogy a nádasokat nem lekaszálták, hanem kotrógépekkel a teljes állományt felszámolták, de nem kímélték a cserjéseket sem, amelyek pedig a madarak számára kiemelt jelentőségű életterek.
Különösen tavasszal igaz ez, hisz most épp a fészkelési és fiókanevelési időszak közepén járunk. Az ilyen munkálatok pedig biztosra vehetően védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges elhullását, sérülését okozzák, hisz gondoljunk bele, egy-egy idős fa mennyi különböző madár- és gerinctelen faj élő-, búvó-, és táplálkozóhelye.
Kriska György szerint egyéb problémákat is okoz a „mostani mederrendezés.”
„A patak anyagforgalmában létfontosságú mikrobiális és makrogerinctelen élőlényegyüttesnek otthont adó holtfát eltávolították a mederből és medermélyítéssel segítették elő a víz gyors lefolyását. Emiatt nem léphettek működésbe a patak természetes öntisztulási folyamatai, amik biztosították volna, hogy a Mogyoródi- majd a Szilas-patakba folyva tisztább víz kerüljön a Dunába az Északi Vízbázis mellett. Emlékeztetőül: A budapestiek 70%-át ivóvízzel ellátó Északi Vízbázis a Szilas-patak torkolatától tart a Dunakeszi szabadstrand vonaláig, tehát az Óceánárok-patak szennyezése közvetlenül érinti ezt a területet.”
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot. Küldtünk kérdéseket Dunakeszi önkormányzatának is, akiktől többek között azt kérdeztük, hogy a patak másik partjára is hasonló sors vár-e, és hogy mennyire találják azt rendben lévőnek, hogy ezek a munkálatok fészkelési időszakban történtek. Ha választ kapunk, frissítjük a cikket.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
