Ha a napokban felnézel az égre, hullócsillagokra lehetsz figyelmes. Cikkünkből kiderül, honnan jönnek a Lyridák, és mikor láthatod közülük a legtöbbet.
Itt az év második meteorraja a januári Quarantidák után: április 15-én megérkeztek, és egészen április 29-ig láthatóak a Lyridák. Bár nem a legnagyobb, de az egyik legrégebb óta ismert meteorrajról van szó. A csillaghullás maximuma 21. és 22. éjjelén várható. Óránként akár 15 meteort is láthatunk.
A meteorraj a Lant (Lyra) csillagképről kapta nevét. Ennek irányából érkezik a Föld légkörébe, de mivel a radiáns már magasan (75 fok) jár az égen, ezért bármelyik irányban, az ég bármely területén feltűnhetnek a „hullócsillagok”. A Lyridák a C/1861 G1 Thatcher üstökös törmelékének eredményei. Az üstökös mozgása során apró részecskék váltak le róla, és a Föld keresztülhalad ezen a törmelékmezőn. Ezek a szemcsék a légkörbe érve felizzanak és megsemmisülnek, ezeket látjuk mi hullócsillagoknak, a nagyobb törmelékeket pedig tűzgömböknek. A Thatcher üstökös 417 évente kerül közel a Földünkhöz – írja az Időkép. Legközelebb 2278-ban tér vissza, miután megkerülte a Napot.
A Lyridák és a Tejút
A Lyridák után sem maradunk csillaghullás nélkül. Már április 19-től lehet látni az Éta-Aquaridák meteorraj tagjait, a maximum pedig május 6-án lesz.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
