Magyarországon még 10 pár széki lile sincs, a faj csak a Kiskunságban költ rendszeresen. Idén több fióka is kikelt itt.
Széki lilével leggyakrabban Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain találkozhatunk. A Kárpát-medencében kisszámban, de rendszeresen előfordul, ám az állománya mindenhol fogyatkozik Európában. Magyarországon is: alig 10 pár fészkel nálunk. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén rendszeresen költ, illetve a Fertő-tónál alkalmanként.
Soltszentimre térségében gyűrűzött széki lile fióka 2020. május 8-án.
Mivel a szikes tavak benádasodnak, benövényesednek vagy kiszáradnak, a széki lile nem tud hol táplálkozni és fészkelni. „A magas, sűrű növényzettel borított területek egyáltalán nem alkalmasak számára, ezért kifejezetten fontosak számára a legeltetett, rövidre rágott füvű területek, ahol a kültéri állattartás megteremti számára a kedvező feltételeket” – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a weboldalán.
A természetvédelmi őrszolgálat Soltszentimre térségében két fiókát gyűrűzött meg május elején, és az elmúlt napokban a közeli Kelemen-széken három fiatal széki lilét is lencsevégre kaptak (az egyikük lábán látszik is a gyűrű). Apajon is megfigyeltek három fiókát, és Miklapusztán is láttak egy fiókát vezető szülőmadarat.
A széki lile testhossza mindössze 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 gramm. A nyakán egy fekete folt van, ami nem ér össze a mellén, csak arrafelé nyúlik. A hím tarkója vörösesbarna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik, a tojó fakóbb színezetű. Pókokat, rovarokat, sekély vízi gerinctelen élőlényeket eszik. A földön fészkel.
Fiatal, idei kelésű széki lilék Kelemen-széken 2020. június 23-án. A jobb oldali madár gyűrűzve van
Az egyik legveszélyeztetettebb madárfajunk hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
Forrás: knp.hu
