Arborétumok, amelyek most is tárt kapukkal várnak

1. A hóvirágos Alcsúti Arborétum

Még tart a hagyományos Hóvirágünnep a nemrég újranyílt Alcsúti Arborétumban, ami méltán híres a tavaszköszöntő fehér virágokról, ugyanis egyedülálló módon a kert 2,5 hektárján hét hóvirágfaj 28 változata nyílik. Általában 4-5 héten keresztül lehet megcsodálni a káprázatos virágszőnyeget, de a legutóbbi információink alapján a virágok lassan kezdenek elnyílni, így sietnie kell annak, aki idén még látni szeretné őket.

Ezután is érdemes ide ellátogatni, mert a hóvirágot márciusi elvirágzása után rögtön követi a többi tavaszi növény: a hunyor, a májvirág, a meténg és a pettyegetett tüdőfű. Március végén virágzik az odvas keltike, a kankalin, a krókusz, a fürtös gyöngyike és a tulipán, de nagy nárciszmezőkben is gyönyörködhetsz majd. Májusban következnek a jezsámenfajták és az illatos ciklámenek.

Az arborétum azok számára is érdekes lehet, akiket nemcsak a növények érdekelnek. A park különleges hangulatához az épített emlékek is hozzájárulnak: a Babaház, az egykor itt álló kastély homlokzatának maradványa, illetve a kápolna, ahol több filmet forgattak, például a Rítus és a Borgiák egyes jeleneit.

2. A tőzikés Kámoni Arborétum

Vas megye híres a tőzikés erdeiről: Csáfordjánosfa mellett ott van a körmendi Dobogó-erdő, ahol milliószámra nő a tavaszi virág, ám ha egy igazán változatos terepre vágysz, szintén a megyében találod a Kámoni Arborétumot, ahol ugyancsak tömegével nyílik az említett védett növény – a hóvirággal együtt 2 hektárt töltenek ki. Itt található az ország legnagyobb rododendron-gyűjteménye (több száz faj és fajta, több ezres egyedszámban), de ennek virágzása egyelőre nem aktuális, megtekintését a májusi bakancslistánkra firkanthatjuk fel.

Az arborétumot az 1860-as években kezdte kialakítani Sághy Mihály, és 1958-tól kezdve látogatható a nagyközönség számára. Ma 25 hektáron terül el, a legfőbb értékei a már említetteken túl a fenyők, a magnóliák, a bambuszok, a hortenziák és a fás pünkösdirózsák, amelyekből szintén itt található Magyarország legnagyobb gyűjteménye. A kertet 2010-11-ben újították fel, ekkor hozták létre a látványos dendrocolor sziklakertet, építettek egy látogatóközpontot, felújították többek között az Öreg-tó partján álló zenepavilont, és ismeretterjesztő táblákat, játékokat helyeztek ki.

3. A madárdalos Agostyáni Arborétum

A Tatától néhány kilométerre, a Gerecsei Tájvédelmi Körzet Bocsájtó-völgyében található botanikus kert egyrészt különleges faállományáról, másrészt a madarairól híres. Ezidáig nem kevesebb, mint 110 madárfaj jelent meg bizonyítottan az arborétumban, és ebből 71 költött is benne. A hely a Vérteserdő Zrt. gondozásában áll, és 30,5 hektáron terül el. Létrejötte az Esterházy családnak köszönhető: 1912-ben szlavón tölgyet és európai vörösfenyőket telepítettek ide, melyek ma is megvannak, így a kert legidősebb fáinak számítanak. Az 1950-es és 60-as években 300 fajta, javarészt exóta (idegen éghajlatról betelepített) fát ültetett itt a Magyar Tudományos Akadémia.

A kertnek sajátos mikroklímája van, sok fenyőféle, cédrusok, tulipánfák, nyírek, vasfák, égerek, kőrisek, juharok, diók megcsodálhatóak benne, összesen közel 300-féle fa és cserje. Két tavat is találunk, egy szép hidat, padokat, emellett pedig tájékoztató táblákat és növényleírásokat.

4. A sokszínű Szarvasi Arborétum

A hóvirágok mellett éppen most nyílnak a kankalinok, illatozik a medvehagymás, vörös virágokat hoz a vöröslevelű juhar, és az első ibolyák is kidugták a fejüket az arborétum Facebook-oldala szerint. A most 82 hektáron elterülő park története mindössze néhány fával kezdődött még a 19. század végén, ekkor ültette el őket a hajdani tulajdonos, Bolza József, akit Pepinek becéztek (innen a „Pepi-kert” elnevezés). A birtok ezután a szarvasi kastéllyal együtt Bolza Pálra szállt, hozzá köthető az 1890-es években – a Körösök szabályozásának végeztével – a nagyobb arányú telepítés. Növényritkaságokat hozatott és hozzájárult az Anna-ligeti park bővüléséhez is.

Az államosítás után jó párszor gazdát cserélt a kert, és közben egyre bővült. A jelenlegi 82 hektárból 62-t lehet bejárni. Ehhez szuper tippeket kapunk az arborétum holnapján: ajánlanak egyórás, kétórás és háromórás változatot is. Oktatással és kutatással is foglalkoznak az arborétumban, de az idegenforgalmi tevékenység kiemelten fontos: a gyűjtemények közül négy látogatható, a Pepi-kert, a Mitrowssky-kert, a parkerdő és a konyhakerti rész. A gyerekek kedvence a Mini Magyarország makettpark, ahol hazánk nagy történelmi jelentőséggel bíró épületeinek és közlekedési eszközeinek kicsinyített mását lehet megnézni. (Itt külön belépőt kell fizetni, de ha az arborétumot is látni akarjuk, lehetőség van kombinált jegy megvásárlására is, információk ide kattintva.)

5. A méretes fákkal büszkélkedő Tiszakürti Arborétum

Március 5-én nyitotta ki újra a kapuit a látogatók előtt a Tiszakürti Arborétum, melynek kialakítása szintén a Bolza családhoz köthető. Az eredetileg mocsaras területből főúri kert lett, majd arborétum – egykori tulajdonosainak emlékét őrzi az a több mint 150 éves tiszafa, amit anno Bolza Péter gróf ültetett, és sérülésekkel ugyan, de túlélte a második világháborút. A parkban sok fát kivágtak ekkor, amit tüzelőnek használtak a szovjet csapatok. A kert 46-ban állami tulajdonba került, a kastélyban nevelőotthont hoztak létre. Az arborétummá alakítás végül az 1960-as években indult meg.

Most több mint 500 fa- és cserjefélével találkozhatunk itt, köztük olyan tekintélyes egyedekkel, mint az „Öreg tölgy”, amit 350-400 évesre becsülnek, a törzskerülete majdnem 6 méteres, a lombkoronájáé pedig 30. A tiszafás tisztáson egy 120 éves virginiai borókát láthatunk, ami szintén jókora méretekkel rendelkezik: törzsének kerülete 3,4 m, koronaátmérője 12 m, de a közelben áll egy 16 méteres koronaátmérőjű tiszafa is. Májusban ugyancsak a rododenronok miatt érdemes ide ellátogatni.

6. A híres ELTE Füvészkert

A budapestieknek bizonyára megdobban a szívük a hír hallatán, hogy március 11-én újra kinyit az ELTE Füvészkertje is, ami instant kiszakadási lehetőséget biztosít a nagyvárosi létből. A kert története egészen a 18. századig nyúlik vissza, bár jelenlegi helyére csak 1847-ben kerül, egy 10 hektáros területre, ahol egy vadászkastély is állt. A 19. század utolsó évtizedében a botanikai kert nemzetközi hírnévre tette szert. Ekkor épült fel az országban máig egyedülálló Victoria-ház, ahol a nagy medencében a híres amazonasi óriás tündérrózsák találhatóak. A századfordulóra a füvészkertet körülnőtte a város, és több klinikaépületre volt szükség, emiatt 1911-ig a területe a harmadára csökkent. A háborúkat is megsínylette, és csak az 50-es években kezdtek vele újból foglalkozni. 1960-tól természetvédelmi terület. 84-ben felújították az üvegházait, és egy korszerű bemutatóház is épült. 2006-ban Kulturális Örökséggé nyilvánították.

Jelenleg 85 hazai, és 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által veszélyeztetettnek minősített fajt is bemutat 26-féle gyűjteményében. Láthatunk itt trópusi és rovarfogó növényeket, orchideákat, bromélia- és begóniaféléket, pozsgásokat, magashegységek és hazai élőhelyek növényeit, gyógy-, festő-, fűszer- és egyéb haszonnövényeket. Az arborétumnak jelenleg csak a szabadtéri részei látogathatóak, az üvegházak zárva tartanak.

+1 A nemrég felfedezett Gödöllői Erdészeti Arborétum

Persze, a megjelölés inkább csak ránk vonatkozik, mostanában voltunk ugyanis először a Gödöllői Erdészeti Arborétumban, amiről eddig még sosem készült anyag a Turista Magazin oldalán. A Gödöllő és Isaszeg között húzódó hatalmas park azért egyedülálló, mert az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat nem önállóan láthatjuk, hanem erdőszerűen, a velük kialakult társulásokban, a jellemző lágyszárú-, cserje-, és lombkoronaszint kíséretében.

Az arborétumot több mint száz évvel ezelőtt kezdték kiépíteni erdészeti kutatások céljából, amelyek manapság is folynak, azzal a különbséggel, hogy a park 1989 óta bárki számára szabadon látogatható. Sárga, zöld és piros T-vel jelölt útvonalak hálózzák be a parkrészt, ahol 147 fenyővel és nyitvatermővel, illetve 875 lombos fával és cserjével lehet megismerkedni. Sok fontos növényfaj él most itt (kiváló minőségű génanyaggal), például erdei fenyők, kocsányos tölgyek, akácok, vörösfenyők, és vannak 50-100 éves duglászfenyő-, jegenyefenyő-, és tűnyalábosfenyő-gyűjtemények csakúgy, mint mamutfenyő, oregoni álciprus és atlaszcédrus. Van játszótér, rengeteg, piknikezésre ösztönző pihenőpad és tűzrakó hely, sőt, hamarosan elméletileg a helyi kisvasút is újraindul. A kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. hamarosan teljeskörű felújítást is tervez, mi már nagyon kíváncsiak vagyunk rá.