Az 1:83 valószínűségű esemény 2032 decemberére várható.
Csillagászok nemrég felfedeztek egy olyan aszteroidát, amely 1:83 valószínűséggel becsapódik a Földbe. A 2024 YR4-es jelzésű égitest a becslések szerint körülbelül 60 méter átmérőjű, és jelenleg már több tízmillió kilométerre jár - olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgaló weboldalán.
Ezek szerint közel a világvége?
Jelenleg a 2024 YR4 az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA kockázatbecslő táblázatainak élén áll. A számítások szerint ugyanis 2032 decemberében, amikor megközelíti a Földet, bolygónktól körülbelül 106200 km távolságban lesz. Ez egyébként nem tűnik olyan közelinek, de figyelembe kell venni a pályaszámítások bizonytalanságait is,
amely miatt viszont nem zárható ki a Földdel történő ütközés sem.
Az aszteroidák felfedezésére szakosodott David Rankin szerint a 2024 YR4 esetén számolt 1:83-os becsapódási valószínűség igen magas, sőt, ennél nagyobb értéket nem sokszor számoltak még, főleg nem ilyen nagyobbacska méretűnek becsült földközeli aszteroida esetén.
Mind meghalunk?
Nézzük meg, mi történhet, ha tényleg bekövetkezik az égi találkozó. A Föld légkörébe belépő aszteroida vagy felrobban már a légkörben, vagy a felszínt elérve becsapódási krátert hoz majd létre.
Utóbbi esetén most kevesebb mint 1% esélyt látnak a kutatók arra, hogy a becsapódás helyén komoly károkat okozzon a 2024 YR4.
A kár kiszámításakor fontos szempont az aszteroida mérete mellett az összetétele, illetve a becsapódás helyszíne is. Azonban jelenleg az objektum még túl messze jár ahhoz, hogy kémiai összetételét, és felszínének fényvisszaverő képességét pontosan meg tudják határozni.
Illusztráció
A számítások szerint erre 2028-ban lesz majd lehetőség, amikor az aszteroida 8 millió km-re megközelíti a Földet. Az objektum abszolút fényességéből a jelenlegi becslések szerint az aszteroida átmérője körülbelül 60 méter, ennek kiszámításakor azonban feltételezték a felszín egy adott összetételét, illetve fényvisszaverő képességét. A későbbi mérések ez utóbbit tovább pontosíthatják, és ez alapján az aszteroida mérete is változhat: ha sötétebb a felszíne az alapfeltevésként használt értéknél, akkor 60 m-esnél nagyobb átmérőjű, ha pedig világosabb, akkor kisebb.
Hova ne utazzak 2032 decemberében?
Az sem mindegy, hogy ha becsapódik az aszteroida, akkor hova. Az aszteroidát először a Chilében működő távcsöveket alkalmazó ATLAS égboltfelmérés rögzítette, majd később a Catalina égboltfelmérés adatainak vizsgálatával David Rankin azonosította először.
A kutató szerint, ha a becsapódás megtörténne, akkor az a Föld Dél-Amerika és Afrika közötti területeken lenne a legvalószínűbb.
A felfedező szerint azonban egyelőre nincs okunk aggodalomra, mert a becsapódás valószínűsége rendkívül alacsony, így a kődarab vélhető módon zavartalanul halad majd el a Föld közelében.
Ha pedig mégis becsapódik az égitest, akkor sem biztos, hogy globális katasztrófát okoz. Persze mindezek most még csak becslések, amelyek az idő előrehaladtával egyre pontosabbak lesznek, ezért is fontos a 2024 YR4-et folyamatosan figyelni. A további mérésekkel és pályaszámításokkal egyrészt kizárható vagy megerősíthető lesz az ütközés bizonyossága, másrészt a potenciális becsapódás helyére is jobb becsléseket kaphatnak majd a kutatók.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
