Július végén adták át a regéci vár bő egy év alatt újjáépített reneszánsz palotaszárnyát. Az épületben egy új kiállítás is nyílt, „Főúri pompa a várfalak között” címmel.
A regéci vár keleti reneszánsz palotaszárnya több helyen párkánymagasságig fennmaradt, a romos épületet hagyományos falazási technikával teljesen kiegészítették, és falai között egy új kiállítás is nyílt.
A regéci vár a 13-14. század fordulóján épülhetett, Mátyás uralkodásáig többnyire királyi kézben volt. A 15. században az épületegyüttes már a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába foglalta a felső, a középső és az alsó várat. A 16-17. században a középső vár területére reneszánsz kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek.
Az erődítmény az oszmán hódítás korában biztonságos lakhelyet nyújtott számos főúri családnak, végül a 17. század közepén a Rákócziak birtokába került. Regéc legfényesebb időszakát a Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona alatt élte. A várat Thököly fejedelemségének összeomlása után Caprara császári tábornok a Habsburgok haditanácsának döntése értelmében 1686-ban gyújtatta fel és tette védhetetlenné.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
