Zerge zerge hátán. A tátrai vadakat nem érdeklik a rendeletek.
A szakemberek úgy vélik, az Alacsony-Tátra zergeállománya már nem alkalmas a Magas-Tátra egyedi zergeállományának szükség esetén történő feltöltésére. Ebben a döntő felelősség a Szlovák Paradicsomba és a Nagy-Fátrába betelepített alpesi zergéket (Rupicapra rupicapra rupicapra) terheli, amelyek egyre nagyobb számban keverednek az Alacsony-Tátrában élő tátrai zergékkel (Rupicapra rupicapra tatrica).
„A genetikai vizsgálatok szerint egy korábbi időszakban részleges keveredés történt nem csak az Alacsony-Tátrában és a Szlovák Paradicsomban, de még a Nagy-Fátrában élő zergék között is” - mondta el a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park igazgatója, Bedřich Hájek. Az Alacsony-Tátrában az 1960-as, 70-es években néhány magas-tátrai zerge áttelepítésével hozták létre a zergeállományt, a magas-tátrai zergék esetleges későbbi helyettesítése céljából.
Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) zoológusa szerint ha ez tényleg így van, akkor az bosszantó. Tekintettel arra, hogy az utolsó tátrai zergeszámlálás során több mint 1000 tátrai zergét számoltak össze, és a populáció egyre nő, ez azért nem olyan nagy baj. Mindenesetre a szakember szerint nem lenne rossz fenntartani egy tartalékállományt. A két faj lehetséges keveredését már korábban is feltételezték a szakemberek. Néhány évvel ezelőtt láttak egy zergét Hernádfalu (Spišské Bystré) térségében, amely Hybler szerint bizonyította, hogy lehetséges a zergék közötti átvándorlás a Szlovák Paradicsomból az Alacsony-Tátrába. „Tényként kell elfogadni, hogy az alacsony-tátrai zergeállomány kereszteződött a Szlovák Paradicsomban élő állománnyal” - tette hozzá Hybler.
A Szlovák Paradicsomba és a Nagy-Fátrába még az 1960-as években telepítettek be néhány alpesi zergét. A Nagy-Fátrában jelenleg mintegy 30-40 egyed él. A Szlovák Paradicsomban kb. 100 egyed él, akik az eredetileg 1963-ban betelepített hat egyed (2 hím és 4 nőstény) leszármazottai. Ezek a hegységek akkoriban, még a védett területek és a nemzeti parkok megjelenése előtt vadászterületnek számítottak. Abban az időben, amikor az alpesi zergéket ide importálták, a tátrai zerge még nem volt külön alfajként leírva, az utóbbi években ezt azonban megerősítették a különféle genetikai vizsgálatok. Az Alacsony-Tátrában jelenleg kb. 100 zerge él, amelyek az alpesi zerge mutáns formái.
A Szlovák Paradicsomban élő alpesi zerge - amelyből évente 5-6 egyed kilövését teszik lehetővé - nem olyan szigorúan védett faj, mint a Tátrai Nemzeti Parkban élő tátrai zerge. A zergeállomány szabályozott ritkítása itt még az 1980-as években kezdődött. A zergéket novemberben és decemberben lehet kilőni. Az alpesi zerge kilövéséért 770 és 2690 € közötti, illetve egyes esetekben még nagyobb összeget kell fizetni. Eredetileg éppen azért engedélyezték a szabályozott ritkítást, hogy megakadályozzák a keveredést az Alacsony-Tátrában élő tátrai zergeállománnyal. 2011-ben öt egyed kilövésére adtak engedélyt a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban.
Semmilyen rendelettel nem lehet azonban megakadályozni a két faj keveredését. Az Alacsony-Tátrát a Szlovák Paradicsomtól csak a 67-es számú főútvonal választja el Poprád és Vernár között, a Nagy-Fátrától pedig csupán Dóval (Donovaly).
Az alpesi zerge sokkal mozgékonyabb a tél folyamán, gyakran találkozunk vele az erdőövezetben, ami szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy néhány hím a Szlovák Paradicsomból és a Nagy-Fátrából elvándorol az Alacsony-Tátrába, ahol aztán könnyen kereszteződhet az eredetileg tiszta tátrai zergével. Ezért aztán az Alacsony-Tátrában élő zergepopuláció napjainkban már nem teljesen azonos a Magas-, a Liptói- és a Bélai-Tátrában élő zergeállománnyal.
Fotó: Molnár Anikó
