Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkját, az alföldi pusztákon élő, egzotikus színezetű homoki gyíkot hozták ki az Év Hüllőjének. De vajon mi állhat a „választása” mögött, és mit lehet tudni erről a különös állatról?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2012 óta hirdeti meg az Év Hüllője, illetve az Év Kétéltűje címet. Az idén a homoki gyíkra (Podarcis tauricus) esett az egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának választása. Az MME közleménye szerint többek között azért is, mert bár vannak, akik vitatnák elsőbbségét a zöld gyíkkal szemben, a homoki gyík talán a legszebb egzotikus színezetű gyíkfajunk, illetve nem annyira közismert.
Fő elterjedési területe a Balkán-félsziget és a Fekete-tenger partvidéke, a magyarországi populációk elszigetelődtek a fő elterjedési területtől. A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza közének szinte minden homokhátán megtalálható, ahol természetes gyepek fennmaradtak.
Testhossza mindössze 6–8 centiméter, a farka viszont a testhossz kétszeresét is elérheti.
A hímek hátának közepén világoszöld sáv fut végig, amely a nászidőszakban élénkebb, később sötétebbé válik. A zöld sávot mindkét oldalon egy-egy barna, a szélein csipkézett, a testoldal felső részét is magában foglaló sáv határolja.
A homoki gyík nappal aktív, jól bírja a magas hőmérsékletet, még a meleg nyári napokon is szinte egész nap a felszínen mozog, apró gerinctelenekkel táplálkozik. Amikor nem aktív, földalatti üregekbe húzódik vissza. Az október végén kezdődő téli hibernációból március elején-közepén jön elő, a párzás áprilisban kezdődik. Ahogyan Magyarországon, mint minden hüllő és kétéltű, ez a faj is védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
