Az egzotikus Ázsia - a magyar geológus szemével

Az ország egyik kedvenc televíziós természettudósa Boszporusztól az indonéz szigetvilágig különböző szerepkörökben utazott: barlangász-csoport vagy hegymászó expedíció tagjaként, kutató geológusként, idegenvezetőként is tevékenykedett, helyenként előadásokat is tartott Magyarországról. Tizenkét epizódból álló Egzotikus Ázsia című filmsorozatát évek óta sugározza a TV2. Éppen ennek sikere ösztönözte, hogy élményeit, benyomásait könyv formájában is megjelentesse.

 

 

Dr. Juhász Árpád személyes történetei és saját fotói segítségével kalauzolja az olvasót egy tudós és érdeklődő ember nyitottságával a kontinens sokszínű tájain, Egzotikus Ázsia című könyvében. A műből kiderül, milyen hihetetlenül színes Ázsia természeti környezete, népessége, vallása, kultúrája. Szinte mindegyik országban talált valami különlegeset, és a legmaradandóbb élményeket rögzítette. Nepálban szemtanúja volt annak, hogy a zarándokhelyen miként rendeztek úszóversenyt a makákó majmok a Bagmati folyó­ban, fejest ugorva a kőpárkányokról. Báli szigetén pedig egy olyan faluban járt, ahol a majomcsaládok együtt élnek az emberekkel, és a növényevő óriás denevérek is háziállatok.

 

A természettudományos ismeretterjesztés egyik legismertebb hazai képviselője a Jáva szigeten az ázsiai Pompeit tanulmányozhatta, ahol a buddhista domborműveket egy vulkáni kitörés hamuja fedte be védőburokkal. Elemi erővel hatott rá kamaszkorában A dzsungel könyve, de Kipling virtuális helyszínét nem Indiában, hanem Kambodzsában, TaPromban találta meg. Itt látni az őserdő gigászi erejét, miként fonják be az óriás fák gyökerei a romokat, mint a Laokoón-szoborcsoportban a kígyó az emberi testeket. Laoszban a hajnali szürkületben szemrevételezte, amint a hívők egy-egy marék rizst adományoztak a buddhista szerzeteseknek. Csónakkal járta be Vietnamban a Mekong-folyó deltáját. Az indiai Sikkimben nagy hatással volt rá, miként lobognak a fagyos szélben az imazászlók, közel 5000 méter magasságban. A mongol pusztában jurta-központokban tartott előadást Magyarországról. Ezekre - mint a westernfilmekben - lóháton érkeztek a pásztorok, akik főként arról érdeklődtek, milyen vadállatok élnek hazánkban, és hogyan vadásznak rájuk. Törökországban gumicsónakkal sodródott egy földalatti folyón, ahol időnként barlangász-társaival csak úgy tudott tovább haladni, ha függőleges kürtőkön felhúzták, és újra a mélybe eresztették a csónakot. Óriási élményként fogta fel, amikor az Arab-tenger partján, éjszakai sötétben leste a partra kivánszorgó tengeri teknősöket, amelyek mély gödröt ástak a homokba, abba rejtve közel száz tojásukat.

 

 

Dr. Juhász Árpád geológus létére természetesen főként a Himalája, a Turkesztáni-hegylánc, valamint a Kaukázus magas régióit zárta a szívébe.
- Naplóim, jegyzeteim, filmjeim, fotóim hű dokumentumai lettek utazásaimnak, és óhatatlanul annak is, miként változott a természeti táj ötven esztendő alatt: hogyan ritkult meg, vagy tűnt el teljesen az egykor összefüggő trópusi esőerdő Malajziában, Indonéziában vagy éppen Laoszban, hogyan fogyatkoztak meg a Kaukázus, a Pamír vagy a Himalája gleccserei a felmelegedés következtében. De szemtanúja voltam annak is, miként váltak békés idegenforgalmi úti célok egyik pillanatról a másikra pokoli háborúk színterévé, gondoljunk most éppen Szíriára. Könyvem egyféle útinapló, a számomra és remélhetően az olvasók számára is legérdekesebb ázsiai utazásaimat kötöttem csokorba, a képek alatt zárójelben azt is megjelölve, hogy azok melyik évben készültek. Kalandozom térben és időben, a Boszporusztól az Indo­néz-szigetvilágig, 1963 és 2013 között - írta "mindenki Árpi Bácsija" az Egzotikus Ázsia című kalandos mű elejére.

 

 

Kapcsolódó cikkünk:
Hazatért a nagy magyar világutazók követője