Tudtad, hogy az éjszakai lepkék hallása a legjobb a világon? Ráadásul rendkívül hasznosak is, és sokkal többen vannak, mint a nappaliak. Az éjszakai lepkék sokkal érdekesebbek és hasznosabbak, mint azt gondoltad volna, most megtudhatod, miért.
Tudjuk, hogy vannak, hiszen ha éjjel feloltunk a szabadban egy lámpát, máris ott repednek körülötte. Mégsem tudunk róluk túl sokat, és talán zömmel azt hisszük, teljesen jelentéktelen szereplői az életnek. Pedig nem lehet véletlen, hogy a lepkék jelentős többsége az úgynevezett éjszakai lepkék közé tartozik, a világon eddig ismert kb. 160 ezer lepkefajból legalább 140 ezret tekintünk éjszakainak. A Magyarországon élő lepkék több mint 95 %-át az éjszakai kategóriába sorolják.
Amíg nappali lepkéből mindössze kb. 150 faj fordul elő hazánkban, addig éjszakai lepkéből közel 3400 faj repked körülöttünk.
Kiemelkedő ökológiai szerepük van, hiszen remek táplálékforrást jelentenek más állatok számára, főleg fürkészdarazsak, pókok fogyasztják őket, a gerincesek közül pedig madarak és denevérek csemegéznek belőlük. Ezen felül a beporzásban is fontos szerepet töltenek be. Épp ezért nem tekinthetünk rájuk úgy, mint holmi zavaró, repkedő valamikre, úgyhogy ismerjük is meg őket egy kicsit jobban.
Sárgafoltos púposszövő
Nem olyan pompásak, viszont fürgébbek, mint a nappaliak
Bár sokak számára a lepkét mindenképpen a nappali fajok jelentik pompás és színes megjelenésük miatt, de ha jobban megnézzük az éjszakai lepkéket, köztük is találhatunk rendkívül dekoratív fajokat. Kinézetüket tekintve elmondható, hogy az éjszakai lepkék teste általában vaskosabb, szőrösebb, fejük arányaiban kisebb, mint a nappaliaké, a három testtáj (fej, tor, potroh) pedig ránézésre kevésbé különíthető el éles határok mentén.
Az éjszakai lepkék között gyakrabban találunk gyors, vagy igen gyors röptű fajokat (pl. szenderek), míg a nappaliak röpte sokkal inkább könnyedebb, lassabb.
Jellemző még az éjszakai lepkékre, hogy pihenéskor a szárnyak sátorszerűen összezárt tartásban vannak.
Kutyatejszender
Mitől lesz éjszakai egy lepke?
Az „éjszakai” és a „nappali” kategória igazából egy kicsit becsapós, mert az éjszakaiba sorolt lepkék közül akad olyan, amelyik nappal is aktív, mint például a rácsos rétiaraszoló (Chiasmia clathrata). Tehát igazából nem az határozza meg, hogy egy lepkét hova sorolnak, hogy melyik napszakban repül, hanem valami más. Ez pedig egyrészt a csáp kinézete, másrészt a szárnyaik tartása. A nappali lepkék csápjának vége bunkószerűen kiszélesedik, és jellemzően a test felett függőlegesen zárják össze szárnyaikat pihenéskor. Az összes többi lepkefajt, ami nem ilyen, azt az éjszakai lepkékhez soroljuk, a molyokkal együtt. A már említett rácsos rétiaraszoló is azért éjszakai, mert nem bunkós a csápja, és egyértelműen az araszolólepkék családjába tartozik, az araszolók legtöbb tagja pedig kifejezetten éjszakai életmódú. Az éjszakai lepkék egy részére jellemző, hogy a szárnyaikat a test oldala mentén kifeszítve tartják pihenéskor, azonban egy különleges szervnek köszönhetően – amelyet nappaliaknál nem találunk – zömük sátorszerűen is össze tudja zárni.
Rácsos rétiaraszoló
Ha megnézzük a szenderek kinézetét, akkor most már tudhatjuk, hogy ők az éjszakai lepkék közé tartoznak, és zömük valóban éjszaka aktív. A szenderek közül leginkább a kacsafarkú szendert (Macroglossum stellatarum) ismeri a hétköznapi ember, aminek oka az lehet, hogy ő viszont főként nappal repked kolibrihez hasonló stílusában. A pöszörszender (Hemaris tityus) is fittyet hány éjszakai lepke mivoltára, és kizárólag nappal aktív.
Érdekesség még, hogy vannak olyan éjszakai lepkék (pl. pávaszemek), amelyek a bábból kikelve lepke életükben már nem táplálkoznak, így nincs szájszervük sem. Ezeknek a lepkéknek ez az életszakasza így igen rövid, úgy 7-10 napig tart.
Tölgy-pávaszem
A rejtőzködés nagymesterei kifinomult hallással
Nagyon sok éjszakai lepke viszonylag egyszerű, szürkés vagy barnás színezetű, de jó pár képviselőjük akad, melyek igen mutatósak, mind színezetükben, mind alakjukban. De még egy meglepően elegáns éjszakai lepke is könnyedén észrevétlen marad, ha a környezet (gyakran egy bizonyos növény) megfelelő részére telepedik le. Szükségük is van a jó álcára, ha a nappali pihenőjük során nem szeretnének áldozatul esni például egy éhes madárnak. Éjszaka, mikor szárnyra kelnek, szintén vadásznak rájuk bizonyos madarak (hazánkban különösen a sötétben aktív lappantyú, vagy a füleskuvik), azonban legjelentősebb mennyiségben denevérek étlapjára kerülnek. A korábbi feltételezésekhez képest egyre több kutatás derít fényt az éjszakai lepkék kifinomult „hallására”, sőt, egyes kutatások szerint a világ eddig ismert legjobb „hallású” élőlénye sem más, mint egy éjszakai lepke.
A hazánkban is előforduló nagy viaszmoly (Galleria mellonella) akár 300 kHz frekvenciájú ultrahangokat is képes érzékelni, messze meghaladva a legérzékenyebb lokátorral rendelkező denevérek képességeit.
Miért vonzza a mesterséges fény a lepkéket?
Erre még nem tudtak egészen pontos választ adni a tudósok, de az elég valószínű, hogy a sötét éjszakában, a vizuális ingerek közül eredendően a Hold és az erősebb fényű égitestek jelenthettek viszonyítási alapot a lepkék tájékozódásában. Rendszeresen tapasztalható, hogy teliholdkor sokkal kevesebb éjszakai lepkét láthatunk a lámpánknál, mint újhold idején. Sok lepke az UV-tartományban sugárzott hullámhosszokra különösen érzékeny.
Kék övesbagoly
Végül íme, néhány érdekes „családnév”, ezek mind éjszakai lepkék: pohókok (Lasiocampidae), pihésszövők (Thyatiridae), sarlósszövők (Drepanidae), pávaszemek (Saturniidae), szenderek (Sphingidae), araszolók (Geometridae), púposszövők (Notodontidae), bagolylepkék (Erebidae és Noctuidae), medvelepkéket (Erebidae).
Ha szeretnél még több érdekességet megtudni az éjszakai lepkékről, akkor kattints ide!
