Itt a tavasz! Visszatértek téli szálláshelyükről az első gólyák Nógrád megyei költőhelyeikre.
Idén először március 10-én Kisbágyon községben figyelhettünk meg az első gólyát Nógrád megyében – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Mint írják, ez a madár rendszeresen korán érkezik meg, az elmúlt évtizedben mindig az elsők között volt, és már március 2. hetében általában a fészkén üdvözölhettük. A korábbi években viszont volt még egy nála is korábban érkező gólya, az őrhalmi „Báró”, aki sokszor már február végén megérkezett. Erről a madárról egy jeladó felhelyezése után sikerült kideríteni, hogy a korai érkezésének az az oka, hogy kihagyja a hosszú utat Afrikáig, és csak Izraelig vonul, és ott tölti a telet. Könnyen lehet, hogy a kisbágyoni gólya is rövidít, ezért ér ilyen hamar haza.
Gólya a Bujáki-patak rétjén Kisbágyon március 10-én
Március 11-én a második nógrádi fehér gólya is hazatért Őrhalomba, az Ifjúság úti fészekbe. Március 12-én Mátraterenyén figyeltek meg egy fészket tatarozó öreg madarat. Március 13-án pedig Endrefalván észlelték a rendszeresen ott költő szlovák gyűrűs hím gólyát.
A fehér gólya (Ciconia ciconia) Magyarországon fokozottan védett faj. Természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Ám amíg a gólyák Afrikában teleltek, a természetvédők addig sem tétlenkedtek: készültek a fogadásukra. Ennek első akciója a fészekalap-készítés volt, melyet az MME Nógráddal közös szervezésben valósítottak meg a nemzeti parkos szakemberek. Önkéntesek bevonásával szőlő- és iszalagindákból fontak fészekalapot a visszaérkező madaraknak.
Fészekalapok készítése Baglyaskőn
Ezek olyan helyekre kerültek ki, ahol vagy megsemmisült a fészek, vagy új fészek épült, amely alatt még nem volt fészektartó. Utóbbi esetben az áramszolgáltatóval együttműködve februárban, illetve március első felében helyezték ki a tartókat és a fészekalapokat. Idén összesen 19 fészeknél kezdeményeztek beavatkozást, amely a gólyák biztonságos fészkelését és az elektromos hálózatok zavartalan működését hivatott szolgálni.
Nagy termetű gázlómadár, testhossza 95–110 cm, szárnyfesztávolsága 180–218 cm. Fokozottan védett faj. A kifejlett példány tollazata fekete-fehér, lába és csőre piros. Étrendjében főleg rovarok, férgek, hüllők, békák szerepelnek, de nem veti meg a kisemlősöket sem, mint például a pockokat. Gyakran gallyfészkekben költ, ugyanakkor jellemző rá, hogy szívesen használ kéményeket, villanyoszlopokat is fészeképítés céljából. A 2-6 db tojáson – amelyeket április első felében rak – mind a tojó, mind a hím átlagosan 33 napig kotlik. A fiókák július második felében, illetve augusztus elején hagyják el a fészket, és a hónap végéig vonulnak el az országból.
A fehér gólya európai állománya néhány kivételtől eltekintve Afrikában telel. Az út alatt nagyon fontos tényező a táplálék forrása és az időjárás, ami befolyásolja az út időtartamát, a kiválasztott telelőhelyet és a pihenőhelyet. Magyarországra már február végén visszatér egy-egy példány, de nagyobb számban csak március közepétől kezdenek újra megjelenni.