Az ember-vadvilág konfliktus valójában emberek közti érdekütközés

Hallgasd meg a WWF Magyarország zöld podcastjában, hogy mi a nagyragadozók helye és szerepe hazánkban, illetve, hogy ezt a konfliktust milyen módon lehet feloldani!

Szerző:
WWF Magyarország
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt illusztráció)
2021. december 13.

Hallgasd meg a WWF Magyarország zöld podcastjában, hogy mi a nagyragadozók helye és szerepe hazánkban, illetve, hogy ezt a konfliktust milyen módon lehet feloldani!

Ahogy a Turista Magazin hasábjain mi is többször beszámoltunk már róla, a szürke farkas, a barna medve és az eurázsiai hiúz egyre többször jelenik meg hazánkban, sőt, a farkasnak biztos, a hiúznak pedig valószínűsíthetően állandó, szaporodó állományai is vannak az ország területén. Ahogy arról szintén beszámoltunk, az ún. - és egyébként őshonos - nagyragadozóknak természetes élőhelyükön nagyon fontos szerepük van az ökoszisztéma megfelelő működésében, s ez korántsem csak a természetvédelmi szempontok szerint értékelendő. Ugyanakkor jelenlétük értelemszerűen kárt is okoz, hiszen elsősorban nagyvadakat fogyasztanak – például őzet, szarvast, vaddisznót – és ha lehetőségük adódik rá, olykor haszonállatokat is. Míg egyesek örülnek visszatértüknek, addig vannak, akik inkább távol tartanák saját területüktől ezeket a fokozottan védett állatokat, hiszen zsákmányolásuk gazdasági veszteséggel járhat.

A WWF Lételem című, zöld műsorában Gigler Dóra, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértője beszélget Patkó Lászlóval, a civil szervezet Nagyragadozók programjának vezetőjével a konfliktus feloldásáról, a lehetséges megoldásokról, mindezt annak érdekében, hogy a farkas is jól lakjon és a kecske is megmaradjon. A mintegy 50 perc hosszúságú podcastban szinte az összes, a nagyragadozók spontán visszatelepülésével kapcsolatban az elmúlt években megfogalmazódott kérdésre választ kaphatsz.

Ha nem látszik a fenti beágyazás, a podcast ITT hallgatható meg.

Cikkajánló