Az emberről, a természetről és a jövőről, ami akár valósággá is válhat – Könyvajánló

Hogy mi lesz húsz-harminc vagy ötven év múlva itt a Földön, az mindannyiunkat érdekel, és természetes, hogy az öko- és klímaválsággal egyre több szépirodalmi mű is foglalkozik. Ezek közül ajánlunk most három vaskos és igencsak aktuális regényt.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Tóth Judit - MTSZ
2024. június 14.

Hogy mi lesz húsz-harminc vagy ötven év múlva itt a Földön, az mindannyiunkat érdekel, és természetes, hogy az öko- és klímaválsággal egyre több szépirodalmi mű is foglalkozik. Ezek közül ajánlunk most három vaskos és igencsak aktuális regényt.

Az öko- és a klímafikció mára már külön irodalmi műfajjá vált. Az ember környezetpusztító hatásával, az ember és a természet viszonyával foglalkozó művek már az 1970-es években is megjelentek, de igazi felfutásuk az utóbbi években kezdődött, amikor az öko-és klímaválság már kézzel fogható, és a szemünk előtt zajlanak a folyamatok. A regények segíthetnek nekünk a jövőről való gondolkodásban, hogy lássunk lehetséges forgatókönyveket, amelyek bár egyelőre csak kitalációk, némelyikből akár valóság is lehet.

„Egyre melegebb lett”

Kim Stanley Robinson A Jövő Minisztériuma című könyve 2050 körül Indiában, Uttar Prades állam egyik kisvárosában veszi kezdetét, amire kegyetlen hőhullám csap le. Heteken át tart a pusztító hőség, összeomlik az áramszolgáltatás, és egy idő után nincs már hová menekülni a hőség elől. 20 millióan halnak meg a hőhullámban. A regény a közeli jövőben játszódik, de ahhoz, hogy ráébredjünk, hogy a sokkoló nyitójelent mennyire valóságos, elég csak megnézni a néhány héttel ezelőtti híreket, amelyek az India északnyugati és középső részét sújtó brutális hőhullámról szólnak, Delhiben volt olyan nap, amikor csaknem 53 fokot mértek.

A regény egyik főhőse Frank May amerikai önkéntes, a könyvbéli hőhullám egyik túlélője, aki soha nem heveri ki ezt a traumát, és egész hátralévő életében azért harcol, hogy észhez térítse a vesztébe rohanó világot. A regény másik főhőse is ezért küzd, de más eszközökkel, ő Mary Murphy, az ENSZ által alapított Jövő Minisztériumának a vezetője.

A szervezet 2025-ben Zürichben jött létre, azzal a céllal, hogy az eljövendő nemzedékek érdekképviselete legyen, és felszólaljon az összes élőlény védelme érdekében, a jelenben és a jövőben egyaránt.

A mű egészén végigkövethetjük kettejük küzdelmét egy jobb jövőért, de a fejezetek nagy részében a klímaválság sújtotta világot látjuk, villanásnyira feltűnő szemtanúk mesélnek életük egy szakaszáról, és látjuk azt is, hogy hogyan, milyen módszerekkel, technikai és rendszerszintű újításokkal próbálkozik a világ, hogy alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz.

A könyv a klímaválsággal kapcsolatban sok területtel foglalkozik, a gleccserek megmentésétől a karbonadón, a menekültek helyzetén vagy a nemnövekedés elméletén át az ökoterrorizmusig, és sokszor bizony nem könnyű olvasni, nagy odafigyelést igényel, mert Robinson elképesztő tudományos részletességgel ír mindenről. Ahogy azonban egy kritikusa írta: „Ez a szívből jövő, kőkemény sci-fi kötelező olvasmány mindenkinek, aki aggódik a bolygónk jövőjéért.”

Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma, Agave Kiadó, 2022.

„Most van itt a gesztenyefák ideje”

Richard Powers Égig érő történet című Pulitzer-díjas regényének középpontjában a fák állnak és az ember, olyan emberek, akik életében meghatározó szerepet játszik egy vagy több fa. A történet sok szálon fut, időben és térben is szerteágazó, akár egy fa gyökere vagy lombkoronája. Az egyes történetszálak és sorsok az Egyesült Államok különböző pontjairól indulnak, hogy aztán a végére összefonódjanak.

A szereplők, akik mind valami miatt kilógnak a sorból, élik életüket, amelybe – kinek már gyerekkorban, kinek később – helyet kért magának egy fa. Az első szereplő, akivel találkozunk, Nick Hoel képzőművész, akinek a családjában generációról generációra öröklődik egy fotóalbum, amelynek minden egyes képén ugyanaz a gesztenyefa látható. A fát még norvég bevándorlóként Amerikába érkező őse ültette. Az albumot az ő fia kezdi el, aki minden év ugyanazon napján készít egy képet a fáról.

Az albummal együtt a szokás is öröklődik apáról fiúra, s míg a család több generációja megszületik, él és meghal, a gesztenyefa ugyanott áll rendületlenül.

A regényben egyik élettörténetből ugrálunk a másikba, míg a szálak előbb-utóbb összeérnek. Belülről láthatjuk a fenséges mamutfenyőkért küzdő ökaaktivisták életét, akik napokat, heteket, hónapokat töltenek ezeknek a hatalmas fákon, az ágaik közt kialakított kis kunyhókban. A regény két kulcsszereplője Olivia és Patrícia. Előbbi afféle spirituális vezetője az aktivistáknak, utóbbi a tudomány képviselője, akinek a fák kommunikációjáról szóló kutatásait kezdetben kineveti a tudósszcéna. Patrícia karakterének ihletője alighanem a kanadai Suzanne Simard, aki a valóságban kutatja évtizedek óta a fák kommunikációját, és első eredményei hasonló fogadtatásban részesültek.

A regénynek nemcsak a szerkezete nagyon komplex, de a nyelvezete, a stílusa is, a lírai hang, a hétköznapi történések, a tudományos leírások és egy kis mágikus realizmus jól megférnek ebben a hatszáz sűrű oldalban.

A fák szépségről, nagyszerűségéről mesél ez a könyv, miközben segélykiáltás is a fákért, amelyeket világszerte nagyüzemben pusztítanak, pedig nélkülük sehol sem lennénk. „Az ember nem az a csúcsfaj, aminek képzeli magát. Más élőlények mondják meg, merre hány centi, azok csinálják a levegőt és eszik a napfényt. Nélkülük nincs semmi.”

Richard Powers: Égig érő történet, Park Könyvkiadó, 2020, 2023.

„Mert a természet szarik ránk. Ez a legfontosabb, amit meg kell értenünk”

Jens Lilijestrand Ha minden véget ér is című regénye Svédországban játszódik a nem túl távoli jövőben. A disztópiában négy ember életén keresztül és az ő szemszögükből láthatjuk, milyen az élet akkor, amikor a klímaváltozás miatt már a fél országot erdőtüzek sújtják.

A regény egy svédországi nyaralóban kezdődik, ahol az egyre súlyosbodó erdőtüzek miatt a lakóknak el kell menekülni. Didrik, az egyik főhős egy negyvenes médiaszakember, akinek a gyakorlatiasság nem a legerősebb oldala, de most meg akarja mutatni, hogy ilyen helyzetben képes igazi hősként viselkedni, hogy megmentse családját. Autóval viszonylag egyszerű lenne visszamenni a fővárosba, de az elromlik, és gyalog kell nekivágniuk a néhány kilométeres útnak a közeli faluig, ahonnan hazajuthatnának. Mindez egy karonülő babával, egy kisiskolás fiúval és egy kamasz lánnyal életük egyik legnehezebb feladata lesz.

A második főszereplő egy klímatagadó influencer, akinek eddigi buborékját is berepeszti Észak-Európa legnagobb erdőtüze. A harmadik történet középpontjában egy egykori híres teniszcsillag fia áll, aki apja szöges ellentéte, túlsúlyos, önbizalomhiányos és a siker messzire elkerüli, a negyedik mesélő pedig Didrik kamasz lánya, aki a tűzvész okozta káoszban elszakad családjától, és kénytelen egyedül boldogulni.

A klímaválság mindenkit érint, fiatalt, időset, klímatagadót és klímafanatikust, senki nem menekülhet előle. Az élet azonban ilyen körülmények között is megy tovább, akkor is, ha a szomszédban lángolnak az erdők.

Van, aki szerelmes lesz, más megromlott házassága romjain lépked, megint más zsarnok apjával készül leszámolni, miközben a káoszt kihasználva fosztogatók járják a környéket.

Jens Liljestrand: Ha minden véget ér is, Park Könyvkiadó, 2024.

Cikkajánló