Az erdei fülesbagoly lett az Év Madara

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közönségszavazásán az erdei fülesbagoly vitte a prímet 3146 szavazattal. A füleskuvik 2312, az uráli bagoly 1118 voksot kapott. 1979-ben indították el az Év Madara programot azzal a céllal, hogy a természetvédelmi problémákkal érintett fajokat vagy madárcsoportokat a társadalom szélesebb rétegei is megismerjék. Most a 2020-as év madarát lehetett megválasztani.

 

Az erdei fülesbagoly Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Közepes termetű bagolyféle, testhossza 31-37 cm, szárnyfesztávolsága 85-99 cm. Szárnya hosszú és meglehetősen keskeny, szeme narancsvörös, tollfüle méretes. Utóbbit képes lelapítani, de például udvarlásnál vagy rejtőzködés közben nem rejtegeti karakteres fejdíszét. A nappalokat pihenéssel tölti, szürkületkor azonban aktivizálódik, a sötétség beálltával pedig táplálékkereső portyára indul. Az erdei fülesbagoly elsősorban rágcsálókkal (főként mezei pockokkal) táplálkozik, de étlapján egérfélék és énekesmadarak is szerepelnek.

 

Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészeli át. Hazai állománya stabil, 6500-12 000 párra tehető, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdeifülesbagoly-állomány is. A védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Mókásan néz ki a gólyafészekből kikandikáló bagoly

Néhány hete kelt ki a tojásból az erdei fülesbagoly

Erdei fülesbagoly - A városbarát huhogó

Újra baglyokkal népesülnek be a túrkevei fák