Magyar emlékek és magashegyi hangulat egy lépésre a határtól

Kassa felett találjuk a Kojsói-havas kárpáti hangulatú, fenyvesek által koronázott, majdnem tökéletes körpanorámát nyújtó csúcsát. A szomszédos magaslat (Ida-havas) és az aljában álló Erika menedékház pedig nevében őrzi a magyar múltat.

Szöveg és fotó:
2021. december 2.

Kassa felett találjuk a Kojsói-havas kárpáti hangulatú, fenyvesek által koronázott, majdnem tökéletes körpanorámát nyújtó csúcsát. A szomszédos magaslat (Ida-havas) és az aljában álló Erika menedékház pedig nevében őrzi a magyar múltat.

Kevesen ismerik, hogy a Rozsnyói-hegység (Volovské vrchy) részének számító, Kassa határában induló Kassai-hegyeknek (Košické vrchy) a Kojsói-havas (Kojšovská hoľa) gyephavasában tetőző főgerince mennyire ideális túraterep, köszönhetően a menedékházak sűrű láncolatának, illetve annak, hogy maga a főcsúcs az országhatárhoz legközelebb eső, igazán kárpáti hangulatú „magashegy”.

Egykoron nagy turistaélet zajlott itt, amelynek egyik, mára meglehetősen átalakított mementója az Erika menedékház (Chata Erika). A ma már modern síszállóként üzemelő ház varázsa azonban valahol a régi, mivel a sípálya évek óta nem üzemel, ezért inkább a túrázók használják. Már aki eljut ide, a korabeli útikönyvek által „mohás, áfonyás, erikás” jelzővel leírt, oly közeli kárpáti hangulatba.

Gyephavas az országhatártól mindössze pár tíz kilométerre

A hegység fő attrakciója kétségkívül az 1246 méter magas főcsúcs. A szállóvendégek autóval is felhajthatnak az Erika házig, onnan pedig egy könnyed sétával elérhető a csúcs. De sokan a közeli, egykor bányászatáról híres Aranyida (Zlatá Idka) feletti sípályán kapaszkodnak fel az Ida-havas és a Kojsói-hegy közti nyeregbe, illetve utána a csúcsra, megebédelnek a házban, s lemennek.

Pedig az átlagosan 800-1200 méter magas gerincen való vándorlás kifejezetten élvezetes, és az utolsó nap kivételével könnyű gerinctúra, köszönhetően a turistáskodás aranykorában kiépült menedékház-hálózatnak. Kassáról indulva egy laza túrával érhető el ugyanis a Lajoška menedékház, onnan pedig mindössze 10 kilométer a Kojsói-hegy alatti Erika menedékház. A zömében lombos erdőkben, széles erdei utakon haladó gerincút leglátványosabb része a főcsúcs környékének magashegységi hangulata: a magányos fenyőkkel tarkított, áfonyás, „erikás” gyephavas valódi kárpáti hangulatot áraszt. Mivel a sípálya évek óta nem üzemel, a ház is rendre kiürül délutánra.

Van idő azon töprengeni, hogy a ma látható komplexum mennyire más, mint a korabeli fotók Erika menedékháza, bár a belső, egyébként gyönyörű fa lépcsőház gyanúsan a korábbi házból került átmenekítésre.

Az Erika menedékház és a felvidéki természetjárás fénykora

A gölnicbányai turisták által 1926-ban épített, 1931-ben gölnicbányai családok anyagi támogatásával emeletessé bővített ház 1944-ben leégett, de már 1945-ben újra megkezdődtek az építkezések. A ma látható, többemeletes szálloda az 1970-es években épült ki. A Gölnicbánya felől autóval is megközelíthető háznál egyvalami szerencsére állandó: a teraszról jó időben a Magas-Tátra teljes vonulatát megcsodálhatjuk.

Ahhoz, hogy több üzemelő menedékház is van ezen a felvidéki szemmel nézve azért nem jelentős hegyen, nyilván köze van Kassa közelségének. Meg annak, hogy az első szervezett turistaegyesület 1873-ban nem messze, Tátrafüreden alakult (ez volt a híres Magyarországi Kárpát Egyesület). Nem csoda tehát, hogy az 1880-as években a már akkor is jelentős városnak számító Kassa környékén is gyorsan beindult a turistaélet: 1885-ben alakult meg az MKE Keleti-Kárpátok Osztályának Kassa–Abaúj-Torna Vidéki Csoportja (miközben Budapesten például „csak” 1888-ban alakult meg az MKE helyi tagozata).

A két világháború közötti aranykorban mintegy 800 kilométer turistaút volt a hegységben a serény turistaegyesületek jóvoltából, a honvédség segítségével megépült a Szombathelyi Ferencről elnevezett síút 25 vihartetővel, valamint a Kojsói-havas oldalában az Ida-völgybe vezető 3 kilométeres, 520 méter szintkülönbségű sípálya is.

Naplementére igyekszünk fel a csúcsra, ekkor a környéken már valóban senki nem mozog, a házban is mindössze egy pár van rajtunk kívül. A főcsúcson furcsa rádiós objektumok állnak: mindössze ezek zavarják a Kelet-Szlovákia kevésbé ismert hegyeire eső, fantasztikus körpanorámát.

Minket ez a magány cseppet sem zavar. Van időnk gyönyörködni a kárpáti hangulatú fenyvesekben, a szelek szaggatta, letörpült bükkökben, a körpanorámában. A házban található leírás szerint a sípálya nagy fejlesztések előtt áll, amit nehéz és nem is feltétlenül jó most elképzelni.

A Turista Magazin összevont téli lapszámában hosszabb cikket olvashatsz a Kassai-hegyek téli gerinctúrájáról, valamint a Kassa környéki természetjárásról.

A Turista Magazint keresd az újságárusoknál, vagy vásárold meg a Turistashopban. Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.

A Szlovákiába való beutazás aktuális feltételeiről ide kattintva tájékozódhatsz.

Cikkajánló