Sokan talán nem is tudják, hogy a tatai Öreg-tó partján a vár mellett egy másik fontos épület is található, amely ugyan nem hatalmas, de a jelentősége annál nagyobb. Az Esterházy-kastély az elmúlt években szépen, csendben megújult, és most egy modern tárlaton lehet megismerkedni egykori birtokosainak történelemalakító szerepével.
Bár eredetileg Tata az Esterházyak számára az elvonulás és a kikapcsolódás színtere volt, a sors mégis úgy hozta, hogy a kastély végül történelmi jelentőségű események helyszíne is lett. Maga a birtok még 1727-ben került a családhoz. Eredetileg a vár helyére szerettek volna felépíttetni egy Fellner Jakab tervezte, fényűző rezidenciát, ami Esterházy Miklós korai halála miatt nem valósult meg. Fia, Ferenc, egy jóval szerényebb kastélyt építtetett 1765 és 1780 között, felhasználva hozzá azt a kúriát, amely egykor az itteni jószágkormányzóé volt.
Tata nagyjából száz évvel később élte a virágkorát. A Monarchia egyik lovasközpontja lett, derbiket tartottak, lóversenypályákat építettek, sőt itt tréningezték a főurak lovait a versenyekre.
A város kulturális központ is volt, az Esterházyak saját színházat emeltettek a vendégeik szórakoztatására, amelynek épülete sajnos ma már nem látható.
A tatai kastély 1765 és 1780 között épült
A második világháború után több mint 50 évig kórház működött a kastélyban, aztán évtizedekig üresen állt, így eléggé leromlott az állapota. A főépületre fókuszáló felújítás a Nemzeti Kastély- és Várprogramnak köszönhetően valósult meg 2018 és 2020 között. Szépen rendbe tették a falfestéseket, a parkettát, a kőelemeket is, mindent az eredeti állapotok szerint. Megújult az udvar és a kastélykert, amely újra látogatható. A felújítás egyébként még nem ért véget, a második ütemben a jelenlegi tervek szerint a kis kastéllyal folytatják.
A főépület 29 terméből most 27-et lehet megnézni, javarészt enteriőröket találunk. Betekinthetünk a család hétköznapjaiba az őket körülvevő tárgyakon és a lakosztályaikon keresztül, megismerhetjük diplomáciai jelentőségüket és az Esterházy grófnők fontos szerepét. A kiállítás nem véletlenül kapta A béke szigete címet: egyrészt azért, mert az Esterházyak mégiscsak leginkább pihenni és feltöltődni jártak ide, de az elnevezés az északi toronyszobában aláírt schönbrunni békeszerződésre is utal.
Az ország legtekintélyesebb arisztokratái
Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az Esterházyak nemcsak részt vettek az európai történelemben, de diplomáciai szerepükkel alakították is azt. Erről a kastély számos pontján képet kaphatunk, kezdve az olyan „apróságoktól”, mint a Mária Teréziától kapott, díszes legyező, egészen a már említett schönbrunni béke aláírását megidéző, békekabinetnek nevezett szobáig.
Az első termek egyikében egy hatalmas, kivetített, interaktív családfán lehet megismerni az Esterházyakat, egészen a 20. század közepéig, a tárlat legnagyobb helyiségében pedig a család diplomáciai tevékenységét mutatják be. Esterházy Miklós szentpétervári követségéről például egy szórakoztató animáció is készült. A videóból kiderül, hogy bár ez egy nagyon magas presztízzsel járó kulcspozíciónak számított, a gróf nem volt annyira elragadtatva tőle, főként azért, mert az eredeti három év helyett végül – a Poroszország elleni háború elhúzódása miatt – hetet kellett Szentpéterváron töltenie, ahol kínozta a hideg, a gyomorbaj, és a szokásokkal sem sikerült kibékülnie: előfordult, hogy egy-egy audienciára hetekig kellett várakoznia.
Az Esterházyak grófi ágának utolsó leszármazottja ma Ausztráliában él. Nemrégiben két nagy faláda érkezett a távoli kontinensről, tele olyan tárgyakkal, amelyeket egykor a kastélyból menekítettek ki. A csomagot Francesca Esterházy Blackwell küldte, aki 1969-ben, Sydney-ben született, és most is ott él. Ingatlanügynökként dolgozik, és három gyereke van. Apja, az utolsó gróf, Esterházy Miklós, 1948-ban emigrált Ausztráliába.
A nagy becsben tartott legyező egy Mária Teréziától kapott ajándék
Uralkodók a kastélyban
A díszterem most nevéhez híven a kastély egyik leglátványosabb része: szép faburkolatok, neorokokó aranydíszítések, családi arcképcsarnok található itt. Nem mindig festett így, nem is olyan régen ugyanis még kórteremként funkcionált. Eredetileg sem volt ennyire díszes, csak Ferenc József és II. Vilmos német császár 1897-es látogatásának idejére csinosították ki. A Monarchia hadserege ekkor hadgyakorlatot rendezett, és a kastély volt a főhadiszállás. „Midőn ő felsége a szabadba lépett, pompás látvány tárult eléje. A vele szemben levő tópart színes világításban tündökölt, s a tó csendes felülete hatásosan türközte vissza a lampionok végtelen sorát, amely az egyik parttól a másikig nyúlt… Az egész város ki volt világítva, s az utcán hullámzó tömeg sokáig nézte a pazar látványosságot” – így számolt be a Pesti Hírlap 1897-ben arról a jeles eseményről, amikor a világon először Tatán használt acetilénlámpákat Ferenc József is megcsodálta. Az újfajta világítást előzőleg szintén a hadgyakorlat miatt rendelték meg.
A díszterem Ferenc József és II. Vilmos német császár 1897-es látogatásának tiszteletére jött létre
Nem ez volt az első alkalom, hogy uralkodó járt Tatán. 1809-ben a kastélyban lakott néhány hónapig I. Ferenc magyar király és Mária Ludovika királyné a Napóleon elől történő visszavonuláskor. A bécsi vagy schönbrunni béke aláírására az északi toronyszobában került sor. Ezután a család tiszteletből nem használta többé azt a szobát, minden bútort a helyén hagytak, állítólag még a beszáradt tintatartóhoz sem nyúltak. A kiállítás része az emlékszoba, amelyet természetesen ugyanitt rendeztek be – egyes történészek szerint még az asztal is eredeti.
Más jelentős személyiségek is megfordultak a kastélyban: 1848–49-ben Görgey Artúr, Windisch-Grätz tábornagy és Haynau táborszernagy is éjszakázott itt. IV. Károly és felesége, Zita királyné, 1921. október 22-én a tatai kastélyban töltötte az utolsó estéjét a második visszatérési kísérlete után, mielőtt Tihanyba vitték őket.
A kastély titkai
Az épület tárlatvezetéssel és egyénileg is látogatható, de már csak azért is érdemes az előbbit igénybe venni, mert így néhány olyan információ birtokába kerülhetünk, amelyekről egyébként valószínűleg nem szereznénk tudomást. Az például nagyon érdekes, milyen sokat dolgoztak a padló helyreállításával. Amíg kórház volt itt, az eredeti parkettát kátránnyal fedték le, arra pedig linóleumot helyeztek, amelyet most, a felújítás során szedtek fel. A parketta felcsiszolásakor szembesültek azzal, hogy a kátrány különböző mértékben ivódott bele a fába, ezért úgy állították össze a parkettadarabokat, mint egy kirakóst: szobánként a hasonló színűeket illesztették össze, hogy a lehető legegységesebb legyen a színvilág.
A felújítás több meglepetést tartogatott. A toalettszobában például titkos csapóajtót és rejtett lépcsőt találtak, amely arra szolgált, hogy a grófnő és a gróf feltűnés nélkül látogathassák meg egymást.
A főépület alatt előkerült egy addig felfedezetlen pince is, amely valószínűleg azt a célt szolgálhatta, hogy ha támadás éri a kastély népét, vagy valamilyen vészhelyzet áll elő, gyorsan elrejthessék az értékeiket.
A gyerekek egykori fürdőszobája egyedi, kézzel festett csempéket rejt
A két fürdő megdöbbentő épségben maradt meg. A grófnő rózsaszín, ruszkicai márvány fürdőszobája még ma is a luxus hangulatát árasztja, pedig 1915-ben készült. A másik fürdőszobát a gyerekek használták, és szintén kivételes. Egyedi, kézzel festett, a hollandiai Delftben készült csempéi a vitorlások és a tengerparti tájképek mellett a könnyű- és a nehézlovasság vezéreit ábrázolják.
Három makettet vehetünk szemügyre a kastélyban. Az egyik magát az épületet ábrázolja, olyan, mint egy babaház, és a különböző gombokat megnyomva történik benne valami: kigyullad a kandalló, vagy feltárul egy csapóajtó. A második egy, az 1897. évi hadgyakorlat egy mozzanatát bemutató terepasztal, a harmadik pedig a valaha volt színház, amelyből mára sajnos semmi sem maradt.
A hajdani színházat már csak maketten csodálhatjuk meg
Azt, hogy miként nézhetett ki a színház belső része, Gustav Klimt 1893-as festményéről ismerjük. Eredetileg sörház állt itt, amelyet Esterházy Miklós alakíttatott át a pezsgő kulturális élet jegyében a híres tervezőpáros, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján, akik ekkoriban felkapott színháztervezők voltak Európában. A 250 néző befogadására alkalmas, elegáns épületet a gróf halála után nemigen használták, és folyamatosan romlott az állapota, míg végül Lobkowitz Anna Berta grófnő lebontatta, egyes mendemondák szerint azért, hogy megóvja a fia erkölcseit a színésznőktől és a bohém élettől.
Nyitvatartás és jegyárak
A kastély keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig látogatható, hétfőn zárva tart.
Felnőttjegy: 3000 Ft
Kedvezményes jegy: 1500 Ft
Családi jegy: 6000 Ft
Weboldal: tataikastely.hu
Tatán rengeteg a felfedeznivaló, így akár több napot is megtölthetünk programokkal. Ott van mindjárt a kastély szomszédságában, az Öreg-tó partján a híres és nagyon fotogén vár, de a tavat egyébként is érdemes körbesétálni, ha a vadregényesebb arcára is kíváncsiak vagyunk. Tatát nem véletlenül hívják a vizek városának. Hogy csak két népszerű látnivalót említsünk: a romantikus angolparkban találjuk a Cseke-tavat, a városközponttól nagyjából félórányi sétára pedig a Fényes tanösvény, a vadregényes lápvidék terül el.
A Kálvária-dombra is felkapaszkodhatunk, ahol egy kis kápolna és egy kilátó található. Ha biciklire pattannál a környéken, az Öreg-tótól Tatabányáig húzódó, 7 kilométer hosszú, az Által-ér-völgyben vezető kerékpárutat ajánljuk, amelyet 2020-ban az év legjobbjának választottak, és kitűnő családi program végigtekerni rajta.
A cikk a Turista Magazin 2021. szeptemberi számában jelent meg. Régebbi lapszámainkat itt tudod megrendelni, előfizetni pedig ide kattintva tudsz ránk.
