Az illegális agancsgyűjtők a szarvasok pusztulását is okozhatják

A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat. Az agancsok engedély nélküli gyűjtését a törvény bünteti. Az illegális tevékenység lopásnak, a szarvasok hajszolása és ezzel akár kínok közötti pusztulása pedig állatkínzásnak minősül.

Fotó:
Pilisi Parkerdő Zrt.
Forrás:
Pilisi Parkerdő Zrt.
2022. március 2.

A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat. Az agancsok engedély nélküli gyűjtését a törvény bünteti. Az illegális tevékenység lopásnak, a szarvasok hajszolása és ezzel akár kínok közötti pusztulása pedig állatkínzásnak minősül.

A tavasszal a gím- és dámszarvasok elhullajtják régi agancsukat, de a táplálékban szűkösebb téli időszakot követően kondíciójuk is rosszabb, így a hideg napokat követően fokozott nyugalomra, stresszmentes környezetre van szükségük.

Ebben az időszakban különösen nagy kárt okozhat a vadállomány szándékos megzavarása.

A megriadt állatok ugyanis nappali pihenőhelyeik elhagyására, menekülésre kényszerülnek, ami végzetes sérülésükhöz, legyengülésükhöz és így akár pusztulásukhoz vezethet - olvasható a Pilisi Parkerdő Zrt. közleményében.

Erdőjáráskor, kiránduláskor azzal tudjuk segíteni az erdő megújulását, ha a túrákra kijelölt utakon járunk és nem megyünk a sűrűbe. Ha mégis találunk hullajtott agancsot, ne vigyünk haza, hiszen ezek a szakemberek számára fontos információforrások : vizsgálatukkal képet kapnak az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas, mindezt pedig összevethetik az adott erdő állapotával, vadeltartó-képességével.

Gyűjtést kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik, törvényes keretek között.

Vagyis, ha valaki engedély hiányában gyűjt és visz haza agancsot, az a jogszabályok szerint lopásnak minősül.

Sajnos még mindig vannak olyan illegális agancsozók, akik csoportosan, hangoskodva és járművekkel is űzik a szarvasokat, hogy erőszakkal kényszerítsék ki az agancshullatást, az így megszerzett „terméket” pedig szintén illegális módon értékesítik. A megriadt állatok amellett, hogy balesetveszélyt okozhatnak az utakon, maguk is komoly veszélybe is kerülnek: összetörik magukat, végzetes koponyasérüléseket szerezhetnek, vagy a kimerültségtől pusztulhatnak el.

Az illegális agancsgyűjtők a hajszolással állatkínzást követnek el, ami szabadságvesztéssel büntethető.

Ha kirándulás, túrázás közben feltehetően illegálisan agancsot gyűjtő embert, embereket látunk, az erdő érdekében értesítsük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeit, vagy a rendőrség körzeti megbízottját.

Az illegális agancsgyűjtést – főleg szervezett, kegyetlen formájában – az erdő is megszenvedi: a folyamatosan zavart állat ugyanis nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, kényszerűségből az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg. Így a fiatal facsemeték, a vékonykérgű elegyfák – a kőrisek és gyertyánok – kérgük fokozottabb hántásával szintén veszélybe kerülnek, növekedésük, fejlődésük sérülhet.

Cikkajánló