A gímszarvasok tél végén kezdik el lehullatni az agancsaikat, és rögtön el is kezdik növeszteni az újat. A szarvasagancsokra még mindig nagy a kereslet, és amíg ez nem változik, addig az illegális agancsgyűjtés sem szűnik meg.
Február végén kezdődött a gímszarvasok agancshullajtásának időszaka, a Budakeszi Vadaspark gímbikája is a napokban hullatta el az egyiket. „Egy állatnak általában pár napig eltarthat ez a folyamat, de az is lehet, hogy egyszerre hullik le mindkettő. Egy pár hét, maximum egy hónap leforgása alatt az összes bika elveszti az agancsát, és elkezdi növeszteni az újat” – mondja Nagy Ingrid, a Budakeszi Vadaspark sajtóreferense.
Kezdetben óvják, később harcolnak vele
A szarvasbikák öt hónap alatt rakják fel az új agancsot. Kezdetben ezen egy háncsréteg alakul ki, ami bőrből és az alatta futó erekből áll, és mindezt egy nagyon puha szőr is beborítja, amit barkának neveznek.
„Ez ilyenkor még egy élő szövet, az állatnak fáj, ha megsérül, ezért óvja is azt. Nyár végére aztán kezdenek elhalni az erek és az agancs érzéketlenné válik. Ekkor kezdi el letisztítani róla az elszáradt bőrt, és innentől kezdve az állat már harcra kész.”
Az agancs úgy hullik le a szarvas fejéről, mint amikor nekünk kihullik a hajunk. Bár egy kis seb keletkezik a helyén, ez pár órán belül bevarasodik, és ilyenkor elkezdődik az új agancs felrakása.
Nincs két egyforma agancs
A szarvasagancs kicsit olyan, mint az emberek ujjlenyomata, mindegyik egyed agancsának más az alakja és az erezettsége. Ráadásul Magyarországon, attól függően, hogy az ország melyik részén járunk, 4-5 különböző agancsformát figyeltek meg a kutatók. Ezek kialakulása attól függ, hogy milyen az adott élőhely tápanyag-ellátottsága.
„Egy egészséges egyed minden évben egy kicsivel nagyobb agancsot rak. Amikor az állatok túllépnek életük csúcspontján, ahogy idősödnek, egyre kisebb lesz az agancs mérete.
Az agancsfejlődéshez nagyon sok kalciumra van szükség. Amikor elkezdik építeni az agancsot, akkor a saját csontjaikból vonják el a kalciumot.
Az idősebb állatoknak már nincs elég kalcium a szervezetükben, ha viszont fiatal állatnál fejlődik vissza az agancs, akkor az azt jelezheti, hogy tápanyaghiány vagy betegség áll fenn.”
Nemcsak illegális, sérülést is okozhat
Az erdőben talált agancsot nem lehet hazavinni, a hullajtott agancsokat csak a területen vadászatra jogosult szervezet írásos engedélyével lehet összeszedni. Ez a szabály sajnos nem tartja vissza az illegális agancsgyűjtőket. Külföldön még mindig nagy a kereslet az ilyen állati termékek iránt. És amíg van rá kereslet, addig sajnos lesznek illegális gyűjtők is.
Az illegális agancsgyűjtés során sokszor nem a földről szedik össze az agancsokat, hanem drótokat és köteleket helyeznek ki agancs- és fejmagasságban az erdőben, és odahajtják az állatokat.
„Ez már önmagában stresszt okoz az állatoknak, de ilyenkor komolyan meg is sérülhetnek. A bikáknak nem egy időben hullik le az agancsuk, és ha olyan állat fut bele a kifeszített drótba, amelyiknek még nem érett meg az agancsa, az komoly sérülést is szenvedhet. »Jobb esetben« olyat, ami miatt később mindig torz agancsa fejlődik, rosszabb esetben a sérülés az állat pusztulásához is vezethet" – mondja Nagy Ingrid. „Ilyenkor nem válogatják meg, hogy milyen állatokat hajtanak, így előfordulhat, hogy dámszarvasok is beleakadnak a kifeszített akadályba, ők azonban csak egy hónap múlva kezdik el lehullatni az agancsaikat, és emiatt ők is komoly sérüléseket tudnak szerezni.”
A cikk először 2021 márciusában jelent meg.
