Az Öreg-Bakony legszebb tájain

Általában a jelvényszerző túramozgalmaknak megvan az a kényelme, hogy a természet és az ország felfedezésére vágyóknak nem kell ötletelniük a túraútvonalak megtervezésében, csupán követniük kell a szervezők által kitalált tematikákat.

Természetesen a túra igazolófüzetében találunk javasolt útvonalakat, ezért a tájékozódásban vagy a túraszervezésben kevésbé jártas kirándulóknak sincs nehéz dolguk, ha a Bakony értékeinek felfedezésére adják a fejüket. Hogy honnan és merre, azt csak a mikor írhatja felül, ugyanis a kiírásban szereplő helyek némelyikéhez nyitvatartási idő is tartozik. Nem kell megijednünk, csupán egy intézményről van szó, amely a téli időszakban nem fogad látogatókat. A Zirci Arborétumon kívül viszont a további 15 felkeresendő pontunk természeti környezetben található, így az év bármely szakában felkereshető.

Épített értékek

A Bakony fővárosaként is emlegetett Zirc hazánk legmagasabban (400 m) fekvő városa, ahol 1182-ben III. Béla király hívására a franciaországi Clairvaux-ból érkező ciszterci szerzetesek apátságot alapítottak. A szerzetesek az évszázadok során európai hírű szellemi és gazdasági központot hoztak létre a Bakony szívében, amely a török hódoltság után is képes volt újból felvirágozni. Zirc csak 1984 óta város, de a település ezt megelőzően is a környék központjának számított. Számos látnivalója közül túramozgalmunk a ciszterci szerzetesek által kialakított arborétumhoz kalauzol el minket, ahol a Cuha patak felduzzasztásával már a 15. században halastavat alakítottak ki. Ezt követően a 18 hektáros terület fokozatosan nyerte el mai alakját, amelynek bekerített parkját a 18. század második felétől folyamatosan fejlesztették. A legtöbb külföldi és hazai fafajt a 19. század elején ültették, és ez idő tájt kezdték tudatosan angolkertté alakítani az utakkal és tisztásokkal tagolt, hatalmas kertet.

A 110 fából álló, 200 éves hársfasoron, a mintegy 30 fajból álló juharfagyűjteményen túl több botanikai kuriózumot is láthatunk, mint például a kék virágú kínai császárfa vagy az amuri parásfa. Amennyiben hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét épp zárva találjuk, túránkat az egész évben nyitva tartó Bakonyi Természettudományi Múzeum látogatásával is igazolhatjuk. Arborétumból egyébként nem a zirci az egyetlen, amelyet bakonyi felfedezőutunk során érintünk. Szépalmapusztán egy főként külföldi fenyőfélékben gazdag kertben barangolhatunk, amelyben mamutfenyők és Atlasz-cédrusok is magasodnak. Egy szépen kialakított ösvényen járhatjuk be a parkot, ahol a fák mellett kő síremlékeket is látni, amelyek híres lovak emlékét őrzik. Szépalmapuszta parkja szabadon és ingyenesen látogatható.

Korábban a túramozgalom másik felkeresendő intézménye a hegység talán legszebb részén fekvő Bakonybélben található Bakonyi Erdők Háza volt. FRISSÍTÉS! Mivel a bemutatóház 2024-ben már csak csoportok számára van nyitva, ezért a buszmegállónál található boltban lehet kérni az Ösvénytaposó pecsétetet. A településen egyébként számos más attrakciót is találunk, például a Pannon Csillagdát és a Szent Mauríciusz Monostort.

Bakonyi kincsek

A már említett helyszíneket autóval is fel lehet keresni, de a túramozgalomban főként terepi látnivalókat gyűjtöttek össze, amelyek felkereséséhez már fel kell húznunk a túrabakancsot. Kilátók és barlangok, sziklák és források várják, hogy meglátogassuk őket, és némelyikük vadregényes környezettel vagy épp festői tájjal gyönyörködteti a természetjárókat.

A hegység bükkösei felett akár az Alpok nyúlványait, illetve a távolban előbukkanó Kis-Kárpátok vonulatait is megpillanthatjuk. Rálátni innen a Balatonra és a Balaton-felvidék tanúhegyeire, valamint Pannonhalma városára is. Kilátásban nem csupán épített kilátóból lesz részünk.

A Fenyőfőhöz közeli Bodzás-árokból a zöld jelzéseket követve érünk fel a Pápalátó-kőnek nevezett eocén mészkőszirt tetejére. Jó időben kiválóan rálátni Pápa városának tornyaira, épületeire, így a hely elnevezése azonnal értelmet nyer. A kilátáson túl érdemes a csúcs alatt húzódó, mintegy 17 méter széles és 2-3 méter magas sziklaereszt is megtekinteni, illetve a szintén itt található kőfülkét. Látványos sziklaképződményeket a Magas-Bakony déli részén, Augusztintanya közelében is találunk. Túrautunk az innen induló piros négyzeten közelíti meg a pompás Szekrényes-kő magasba törő sziklatömbjét. A túra igazolókódját a Szekrényes-kő-árokban, a jelzett turistaúttól kb. 120 méterre, egy bükkfára festve találjuk. Ha már völgyszorosoknál és szikláknál tartunk, felsorolásunk és bakonyi felfedezőutunk nem hagyhatja ki a vadregényes és olykor nehezen járható Kertes-kői-szurdokot sem. A patakkal és kréta időszaki mészkövekkel tarkított szurdokvölgy függőleges és páfrányos hasadékokkal szegélyezett sziklafalainak egyik magaslata a hajdanán pogány szertartásoknak helyet adó Oltár-kő, ahová meredek ösvényen kapaszkodhatunk fel. Az izzasztó felmenet jutalma a fára festett igazolókód meglelése, továbbá a szurdokra nyíló pazar kilátás.

Források nyomában

A Bakony karsztos jellege miatt forrásokban szegény, ám túránk víznyerő helyeket is felkeres. Az egyik ilyen a nevében is árulkodó Tiszta-víz-forrás, azon kevés forrásaink egyike, amelyeket a „civilizáció ártalmai” még alig érintettek. A kiépítetlen forrásból merítéssel tudunk vizet vételezni, de legyünk körültekintők, mert fokozottan védett helyről van szó.

Szintén jelzett turistautakon érjük el a gyéren csordogáló, ám finom vizű Király-kutat. Ezt a foglalást a Bakonybélből nyugatra induló piros kereszten, a Hideg-völgyön át, majd a Vaskapu-sziklák érintésével, illetve a piros kör jelzés pár száz méteres leágazásán érjük el. FRISSÍTÉS! A pecsétért 2024-ben már nem kell lemenni a forráshoz! A piros sáv, piros kör jelzés elágazásban, a nagy fenyőfán található az igazolószám.

Ősemberek és betyárok menedékei

Forrásban lehet, hogy szegény, de barlangban annál gazdagabb a Bakony. Túramozgalmunk számos ilyen látványos képződményhez elkalauzol, köztük a hegység egyik legnevezetesebb üregéhez is, amelyet Pörgöl-barlangnak hívnak. A Bakonybéltől nem messze, a Száraz-Gerence-völgy nyugati oldalában található, 3–5 méter széles, 18 méter hosszú barlangban találták meg a Bakony első őskori leletét. Előkerült itt mészkőből faragott lószobrocska és egy vakarópenge töredéke is, de a természetjárók számára elsősorban a széles járat, illetve a mellékjáratok tetején látható cseppkőkibúvások adják az élményt és a látnivalót.

A Bakonybéltől délnyugatra található Hajszabarna-hegy oldalában nyíló, fokozottan védett üreg napjainkban denevérek menedékéül szolgál. Védelmük érdekében a barlang keskeny bejáratát ráccsal látták el, így itt csak az engedéllyel rendelkező hivatásos barlangászok leshetnek be a hegy gyomrába. Mindettől függetlenül érdemes ide ellátogatni, mert a magával ragadó sziklás hegyoldal egy igazi érintetlen vadont tár elénk. Megcsodálhatjuk a víz munkájának köszönhetően létrejött látványos Likas-kő barlangját is, amelyet a Fenyőfőtől induló zöld jelzésen érünk el. A hatnyílású üreget magában foglaló sziklatömböt tavasszal szinte teljesen ellepik a virágzó nőszirmok.

A már említett Pápalátó-kőtől nem messze, a Kakas-hegy sziklafalán egy 3 × 1,5 méteres bejáratú, tágas kőfülke rejlik. A Bejáró-barlangnak nevezett üreget a Hálóvető-völgyből induló piros barlangi jelzésen közelíthetjük meg, de sajnos ezt a látnivalót csak kívülről csodálhatjuk meg, mivel a bejáratát egy közelmúltban történt földmozgás eltorlaszolta.

Már a bakonybéli apátság 1037-ben kelt alapítólevelében is megemlítik az Odvas-kői-barlangot, amely ennek köszönhetően hazánk legrégebbi írásos emlékkel bíró barlangja.

Északi szegletéből egy kürtő nyílik a hegytetőre. A csarnok egy másik, nehezen járható sziklahasadékán át pedig eljuthatunk egy 7 méter hosszú folyosóra, ahonnan egy harmadik nyílás vezet a külvilágba. A régészek ebben az összesen 28 méter hosszúságú barlangban is találtak ősembertől származó maradványokat és cseréptöredékeket a környék többi barlangjához hasonlóan.

Amikor a Magas-Bakony déli részén járunk, a Tör-kő-lik közel 24 méter hosszú járatához is. ellátogatunk A Középső-Hajag és a Rend-kő között levezető sárga barlangi jelzésen lehet megközelíteni a Tör-kő hatalmas dolomitsziklafalát, amelyen mintegy 6 méter magasan találjuk a több mint 2 méteres, V alakú lik nyílását. A fokozatosan szűkülő, mészbekérgezéssel borított járata 16 méter után kettéválik, majd az ágak a cseppkőmedencékben végződnek.

A cikk a Turista Magazin 2019. szeptemberi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.