Színpompás, méretes, és látványban is viszi a prímet, ezért nem csodálkozunk, hogy a jelöltek közül az idén az óriás-szitakötő nyerte az Év Rovara címet.
Már 8. alkalommal lehetett szavazni az interneten az Év Rovarára. Mindhárom jelölt a vízi élethez kötődött. A tavi molnárpoloska, a közönséges keringőbogár és az óriás-szitakötő közül 2018-ban az utóbbi került ki győztesen.
Kortársaihoz képest az óriás-szitakötő (Anax imperator) 10-11 cm-es szárnyfesztávolságával valóban óriásainak számít, őseihez képest viszont törpének. A 300 millió évvel ezelőtt élő ős-szitakötők ugyanis a dinók körül röpködtek, és szárnyainak fesztávolsága akár a fél métert is elérte. De a ma élő óriás-szitakötő még így is Magyarország jelenleg élő legnagyobb szitakötője, és mérete mellett impozáns, színes megjelenésével is felhívja magára a figyelmet.
A rovarvilág egyik közismert ragadozó faja, zsákmányát a levegőben vadássza le, aztán áldozatát hosszú és erős lábaival szorosan megtartja, és rágójával alaposan fölaprítja. Étrendje főleg szúnyogokból, legyekből, böglyökből, esetleg lepkékből áll. Különleges képessége, hogy két pár szárnyát külön-külön is képes mozgatni, így elképesztő manővereket csinál a levegőben: például tud egy helyben lebegni, sőt hátrafelé repülni is. Hazánkban mindenhol megtalálható, ahol van állóvíz, ugyanis lárvája a növényzetben gazdag tavakat, víztározókat, kavicsbánya-tavakat, halastavakat kedveli. Ennek köszönhetően szinte bárki találkozhat vele.
További érdekességeket az óriás-szitakötőkről a Magyar Természettudományi Múzeum blogján olvashatsz.
Kapcsolódó cikkeink:
Három jelölt verseng az ÉV Rovara címért
Szédületes sebességéről ismered fel az Év Madarát
Szoros volt a küzdelem az Év Vadvirága szavazáson
Egy fogatlan ragadozó lett az Év Hala 2018-ban
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
