Az Őrségi Nemzeti Park bölényei áthatolhatatlan kökénycserjésből bontogattak ki almafákat, és ezzel egyéb állatfajokat, például erdei fülesbaglyokat is a területre csábítottak. A szinte teljesen vadon élő bölényeket nemrégiben mi is meglátogattuk.
A bölényeket alig fél éve telepítették a Kondorfa melletti, 70 hektáros területre. Ahogy azt mi is tapasztaltuk, az állatok remekük érzik magukat itt, és már az eltelt néhány hónap alatt jól látható nyomokat hagytak, például rágásnyomokat a fák törzsén, túrásokat a földben, amiket a gyökerek után kutatva ástak. Az Őrségi Nemzeti Park szakemberei vadkamerákat is felszereltek, hogy még inkább nyomon követhessék a területen zajló eseményeket.
Télen a fák gyökereit is kiássák, hogy hozzájussanak a bennük lévő tápanyagokhoz
Mindent az almáért
A bölények már az első napokban felfedeztek pár idős almafát, amiket azonban kökénycserjék vettek körül. Ezt a cserjét rendkívüli szúróssága miatt más vadfajok nem kedvelik, ezért idővel áthatolhatatlan, un. töviskes cserjebozótot tud képezni. A bölények viszont nagyon kedvelik a kökény kérgét és hajtásait. Ahogy megtalálták az almafákat, rágó, zúzó, taposó munkájukkal kiszabadították őket a kökény fogságából, és a földre hulló almák hozzáférhetővé váltak számukra.
A bölények otthon érzik magukat a kondorfai területen
A nemzeti park szakemberei mozgásérzékelővel működő kameracsapdát helyeztek ki a jelenség megfigyelésére. A kamera meglepő felvételeket készített. Azon túl, hogy a bölények naponta legalább kétszer meglátogatták „almafájukat”, hogy csemegézhessenek, a felvételeken az almához eddig hozzá nem férő gímszarvas és vaddisznó egyébként általánosan ismert almafogyasztása is megfigyelhető. Jelenlétüket az teszi különlegessé, hogy az események egy, a két métert meghaladó magasságú elektromos kerítés mögött zajlottak, ahonnan ők „elvileg” ki voltak zárva.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság látogatói a szalafői bemutatóhelyen közelről láthatnak bölényeket
Rókák, pockok, baglyok
Még ennél is érdekesebbek azonban azok a felvételek, ahol vörös róka és erdei fülesbagoly keresgél az almafa alatt. A róka szintén ismert gyümölcsfogyasztó, és ugyan a bagoly pockokra vadászik, a pockok viszont szintén gyümölcskedvelők. Az almafák alatt, az alma érésének idején jóval több pocok fordul meg mint másutt, így ott a pockokkal táplálkozó ragadozók is könnyebben jutnak zsákmányhoz.
Olyan táplálékforrást tártak fel, amely nélkülük nem volt hasznosítható a többi vad számára, beavatkozásukkal pedig ragadozó állatfajok táplálkozási lehetőségét is javították.
A bölények tehát, azzal, hogy régi-új állatfajként megjelentek a területen, azonnal szerephez jutottak az életközösségben.
Mindez rávilágít arra, hogy az élőlények között nem kizárólag a közismert ragadozó-zsákmány kapcsolatok léteznek. Túl ezeken, egy-egy állat táplálkozási viselkedése messze ható következményekkel lehet más, vele közvetlen kapcsolatban nem is lévő élőlények állományainak alakulására. A környezet számunkra, emberek számára megőrzendő élhetősége azon is múlik, megértjük-e ezeket a nemzeti parkokban, védett területeken még tanulmányozható összefüggéseket és sikerül-e segítségükkel környezetünk tönkretett részeit helyreállítanunk.
A bölények, akaratlanul is, hatással vannak a környéken élő többi faj életére is
Aki még többet szeretne megtudni az őrségi bölények mindennapjairól, keresse a Turista Magazin februári számát, és benne őrségi riportunkat.