Napjainkban aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna Magyarország első és legismertebb jelvényszerző mozgalmáról, az Országos Kéktúráról, de vajon honnan indult, mikor született meg e nagyszerű országjáró kaland?
Manapság sok felületen olvashatunk a kéktúrázásról, rengeteg impulzust kaphatunk a témáról, amelyet sokan még mindig az 1970-es évek végén forgatott, rendkívül nagy sikerű, Másfélmillió lépés Magyarországon című ismeretterjesztő sorozathoz kötnek, pedig a kultikus tévéműsor előtt is létezett kéktúra, amelynek története egészen a 1930-as évekig nyúlik vissza, maga a jelvényszerző túramozgalom, azaz az Országos Kéktúra pedig 1952-ben született.
Hazánk első hosszútávú turistaútja
Magyarországon az 1930-as évekre már egységesített turistajelzések vezettek a terepen, és a folyamatos turistaúthálózat-bővítések kapcsán született meg egy tájegységeket összekötő, az egész országon áthaladó „turista-főútvonal” ötlete.
Az eredeti tervben még piros sáv jelzés szerepelt, de végül a Magyar Turista Szövetség a kék színt választotta, mert a kijelölt túraútvonal már több helyen is ezzel a színnel volt felfestve.
Az egységes útvonal 1938-ra készült el, és számos névadó ötlet közül végül az „Országos Kék-jelzés” elnevezés mellett döntöttek. A kék út felavatása ugyanebben az évben – Szent István királyunk halálának 900. évfordulóján – „Szent István Túra”, illetve „Szent István Turista Vándorlás” néven vonult be a történelembe.
A túramozgalom születése
A II. világháborút követően a természetjárás egyre népszerűbb időtöltés lett, de a szigorú tiltások miatt a turisták nem juthattak át az ország határain. Ekkortájt, aki többre vágyott egy egyszerű sétánál, az hazánk aprólékos megismerésében, túrázói minősítés elérésében vagy tájékozódási versenyeken való részvételben gondolkodhatott.
Ezért az 1950-es évek elején, egy bükkszentléleki sítábor hosszú téli estéjén a Budapesti Lokomotív Sportklub Természetjáró Szakosztályának vezetői (dr. Vízkelety László, Thuróczy Lajos, Bokody József, Forgó János) valami új ötleten törték a fejüket. Szerettek volna olyan új célt kitűzni sporttársaik elé, amely egyszerre megfogható, teljesíthető és élményt nyújtó feladatot ad. Ekkor találták ki az „Országos Kék” jelvényszerző túramozgalmat, amelynek ötletét a Szent István király halálának 900. évfordulóján megtartott országos vándorlás, turistazarándoklat adta.
Az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalmat végül 1952-ben indította útjára a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya, a Lokomotív Turista Egyesület jogelődje, dr. Vízkelety László kezdeményezésére.
Kezdetben csak a „lokósok” vehettek részt a túramozgalomban, akik a Tapolca és a Tolvaj-hegy között húzódó teljes útvonal (852 km) bejárásáért kéktúrajelvényt, 15 szakaszért pedig karjelvényt (emblémát) kaptak. A kibontakozó túramozgalom első teljesítője Horváth József volt, aki már a meghirdetés évében bejárta a teljes útvonalat, így ő vehette át elsőként az azóta ikonikussá vált zománcjelvényt, amely megjelenésében napjainkig alig változott.
A Lokomotív Turista Egyesület Az Országos Kéktúra és akik végigjárták, 1952–2012 címmel, az Országos Kéktúra 60. jubileuma alakalmából ismét megjelentette dr. Vízkelety László könyvét új és kibővített formában. A kiadvány megemlékezik dr. Vízkelety Lászlóról, a kéktúra szellemi atyjáról, akinek emlékét 2012 óta Hűvösvölgyben emléktábla, míg Magyarkút térségében – az Országos Kéktúra útvonalán – a róla elnevezett útszakasz őrzi. Külön fejezetek számolnak be a Magyar Természetbarát Szövetség 2011-ben megrendezett kéktúravándorlásáról és a Lokomotív TE által 2012-ben lebonyolított jubileumi rendezvénysorozat eseményeiről. A könyvben természetesen az Országos Kéktúrát 1952 és 2012 között teljesítők neveit tartalmazó lista is megtalálható.
A szakosztály elkészítette az Országos Kék-túrák kézikönyve című füzetet, amely a Tapolca és a Tolvaj-hegy között húzódó 852 km-es útvonalat 25 szakaszra bontotta, valamint rögzítették a teljesítés feltételeit. 1953 végén a mozgalmat kiterjesztették az ország többi vasutas-egyesületére, majd 1955-ben a Törekvés Egyesület természetjárói is bekapcsolódhattak a kéktúrázásba. Az egyre növekvő érdeklődés miatt 1959-ben Bokody József és Sütő-Nagy Attila szerkesztésében megjelent Az Országos Kék-túrák útvonala című új füzet, amely az akkor még hiányzó turistatérképek pótlására már útvonalvázlatokat is tartalmazott a teljes, azaz 881,9 km-es (Sümeg és Lászlótanya közötti) távról.
Az idők során számos nyomvonal-változtatást megélt Országos Kéktúra az osztrák–magyar határon álló Írott-kő-kilátótól a szlovák–magyar határhoz közeli Hollóházáig vezet. Jelenlegi hossza 1168 km. A 27 szakaszra felbontott út során az igazolófüzetbe 152 egyedi bélyegzőlenyomatot kell begyűjteni a sikeres teljesítéshez. Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra közösen alkotják az Országos Kékkör közel 2600 km-es útvonalát. További infók a kektura.hu oldalon.
Kéktúramozgalom az MTSZ égisze alatt
Az egyre népszerűbb, ugyanakkor egyre több feladattal járó kéktúramozgalmat 1961-ben a Magyar Természetbarát Szövetség (ma Magyar Természetjáró Szövetség) vette át. A szövetség anno külön Kéktúrabizottságot hozott létre, amelynek vezetője a vasutasok korábbi szakembere, Sütő-Nagy Attila lett. Új igazolófüzet és kissé módosított jelvény készült. 1964-re a kéktúrázás oly felkapottá vált, hogy az Állami Könyvterjesztő Vállalat kezdeményezésére Az Országos Kék-túra útvonala mentén címmel (Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes nyomvonalvázlat-melléklettel) nagy példányszámú útikalauz jelent meg.
A hetvenes évek második felében az Országos Kéktúra végpontját az osztrák–magyar határ közelében fekvő Velem községig hosszabbították meg, így az útvonal újból érinthette a Kőszegi-hegységet, ahová még a háborút megelőző időkben vezetett. Az Írott-kő tetején található kilátó csak a vasfüggöny és határzár 1989-es megszüntetése után lehetett az Országos Kéktúra ma is ismert nyugati végpontja.
A szövetség létrehozta a kevesebb szakaszt és kilométert tartalmazó „Úttörő Kéktúrát”, amely ma hasonló kiírásban Gyermekkéktúra néven hivatott népszerűsíteni a természetjárást az ifjak körében. Óriási hatással volt az országjárás, valamint a kéktúra megszerettetésében Peták István és Rockenbauer Pál 1979-ben forgatott, Másfélmillió lépés Magyarországon című tévésorozatának, illetve az ezt követő kéktúrafilmeknek is. A kékkel jelzett út végül körbeért hazánkban, hiszen az Országos Kéktúrát követően létrejött a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra jelvényszerző túramozgalma.
Új aranykor
A rendszerváltást követő időszakban a hazai természetjárás és ezzel együtt a kéktúrázás népszerűsége is valamelyest csökkent. Szerencsére az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a kéktúrázás új aranykorát éli, tízezernél is több igazolófüzet talál gazdára minden évben.
A cikk a Turista Magazin 2020. december-januári számában jelent meg.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
