Sok természetjáró ismeri a bükki Garadna-völgyben található, 1812-ben épült faszéntüzelésű nagyolvasztót, a Fazola-kohót. A nem is olyan távoli Polyána északi részén található Tri vody őskohója sok mindenben hasonlít bükki testvérére.
Az újmassai kohó ipartörténeti érdekessége az, hogy innen indult útjára a diósgyőri vasgyártás, a nagyközönség számára talán kevésbé ismert turisztikai vonatkozása pedig az, hogy a kohó működéséhez hozták létre a festői Hámori-tavat. Azt is sokan tudják, hogy az első, ómassai kohót Fazola Henrik építette 1772-ben, majd az újabbat már fia, Frigyes hozta létre.
A patak partjára épült kohók a közelben bányászott vasércből olvasztották ki a nyersvasat, az újmassai kohó mellett pedig már öntödék is működtek, itt készültek az öntöttvas használati tárgyak. Az újmassai kohóban 1872-ben olvasztottak utoljára vasércet, majd utána lényegében teljesen lepusztult. Az 1950-es évek elején részben eredeti formájában állították helyre hazánk egyik legjelentősebb, Európában is ritkaságnak számító ipari műemlékét.
A felvidéki Polyána (Poľana) északi részén található Tri vody ma már csendes hegyi telepén álló őskohó sok mindenben hasonlít bükki testvérére. A szomszédos Cserpatak (Osrblie) mellett 1793-ban találtak vasércet, s a három patak összefolyásánál található kohót 1795-ben hozták létre a vasérc feldolgozására. A környező erdők fáinak tüzével hevítették az ércet és állították elő a nyersvasat, a víz pedig a vashámorok üzemeltetéséhez kellett (hasonlóan a vízimalmokhoz, a víz mozgatta a nehéz kalapácsokat).
A kohó mellett szintén öntödék működtek, s így született meg a Tri Vody - Bujakovo vasmű komplexum. A vasgyárban egykoron csöveket, kályhákat, vasedényeket és ágyúgolyókat is öntöttek. 1846-ban a kohó 483 tonna nyersvasat és 201 tonna öntöttvasat állított elő.
1867 és 1868 között az egész komplexumot korszerűsítették, majd a vasmű 1882-ben sajnálatos módon leégett, később pedig a keskeny nyomtávú vasút építése során el is távolították maradványait. Szerencsére a kemence 8,5 m magas köpenyét megőrizték, s később, 1974-ben rekonstruálták is. Ez látható ma a hangulatos erdei tisztáson.
A Polyána Európa legnagyobb kialudt vulkánjai közé sorolható,kalderája pedig a Kárpátok egyik legnagyobb és legépebben megmaradt ilyen képződménye. Mintegy 500 méterrel magasabb kisebb rokonánál, a Börzsönynél, amellyel kapcsolatban egyéb párhuzamok is felfedezhetők.
Vásárold meg júniusi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el Polyánát részletesen bemutató írásunkat.
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
