Aki rendszeresen eteti telente a madarakat, annak biztosan feltűnt, hogy kis tollas barátaink idén nem igazán mutatkoznak. Vannak, akik egyenesen összeesküvés-elméleteket sejtenek a madarak eltűnése mögött, pedig azok valójában nincsenek is kevesebben, sőt. De akkor hová lettek?
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője nagyjából 5-6 évvel ezelőtt észlelte budapesti kertjében, hogy egyre kevesebb madár jár az etetőkre. „Míg mondjuk 6, 8 vagy 10 évvel ezelőtt eletettem egy télen 4 zsák magot, az elmúlt 4-5 évben negyed zsákot sem sikerült” – meséli, hogy érzékeltesse az arányokat. A szervezet már évek óta folyamatosan kap bejelentéseket a madarak számának megcsappanásáról, idén azonban minden eddiginél több jelzés érkezett. Novemberben nagy port kavart, amikor egy madárbarát elkezdte széltében-hosszában terjeszteni, hogy az 5G – az 5. generációs mobilhálózat, amellyel kapcsolatban rengeteg, teljesen alaptalan rémhír jelent meg az interneten – az oka a madarak eltűnésének, ami nem igaz. Ráadásul a madarak állománya valójában egyáltalán nem csökkent, sőt, egyes fajoké még nőtt is.
De akkor hol van az a sok madár?
Előfordulhat, hogy a madarak etetőlátogatási szokásai Magyarországon átalakulóban vannak, ami valószínűleg a klímaváltozással függ össze. Mivel Eurázsia északi részén is később jön a tél, illetve enyhébb is, az innen délebbre húzódó madarak később és kevesebben érkezhetnek a Kárpát-medencébe. Emiatt az inváziós fenyőrigók, keresztcsőrűek, csonttollúak és fenyőpintyek látogatásai is ritkábbá és kevésbé koncentrálttá válhatnak.
Fenyőrigó
Fontos magyarázat még, hogy mivel nálunk sem túl fagyos a tél, és a nagy hó sem feltétlenül jellemző, a madaraknak sokkal kevésbé van szükségük arra, hogy behúzódjanak a lakott területekre, mert anélkül is viszonylag könnyen találnak táplálékot. Azt se felejtsük el, hogy az egymás után érkező januári, februári hidegfrontok alkalmával a nálunk tartózkodó énekesmadarak is délebbre vándorolnak.
A fő ok most már nemcsak az, hogy nem húzódnak le a madarak, hanem hogy amikor elindulnak a markáns hidegfrontok, amelyek a skandináv területekről vagy Észak-Európából terelik dél felé a madarakat, azok nálunk jó eséllyel meg sem állnak
– magyarázza Orbán Zoltán.
Az etetők madárforgalma a napszaktól is függ. A madarak előszeretettel látogatják az etetőt kora reggel, hogy gyorsan pótolják az éjszaka folyamán veszített energiát. Dél körül és kora délután kisebb a forgalom, délután pedig ismét nő, mert ekkor már készülnek a madarak a közelgő éjszakára. A félhomályban is jól látó fekete rigó és vörösbegy gyakori vendég a hajnali és az esti szürkület idején.
Egy tíz-tizenöt percenként bekövetkező hullámzás is megfigyelhető a forgalomban. Ez valójában egy túlélési stratégia, amely arra szolgál, hogy a ragadozók (például a macskák, a héja vagy a karvaly) ne szokjanak oda az etetőhöz. Ha ez mégis előfordul, van, hogy napokig nem mutatkoznak a madarak a helyszínen.
Vörösbegy
Mire lehet számítani a jövőben?
Arra a kérdésemre, hogy mi várható a jövőben madárfronton, a szakértő így válaszol: „Fel kell készülnünk arra, hogy az etetési szezon jelentősen megrövidül, másfél hónap vagy még annyi sem lesz. Ezzel párhuzamosan sokkal kevesebb madarat láthatunk majd.”
A témához kapcsolódóan Orbán Zoltán elmondja, hogy aggasztja az agrártáj kiüresedése is. Tudnunk kell, hogy – ellentétben a közvélekedéssel – az etetés nem a madarak életben tartásáról szól, azok ugyanis remekül megvannak nélkülünk, etetők hiányában egyáltalán nem fenyegetné őket az éhenhalás veszélye. A madáretetés – amely számukra kényelmi szolgáltatást jelent – alapvetően a mi szórakoztatásunkat szolgálja: azért jó, mert ilyenformán a természettől eltávolodott ember újból kapcsolódhat a körülötte lévő élővilághoz. „Ha az agrárium továbbra is ilyen sebességgel és ilyen mértékben üresíti ki a tájat, akkor előfordulhat, hogy néhány évtized múlva egyáltalán nem fog jutni napraforgómag a madáretetésre. Lehet, hogy a természetvédelmi, madárvédelmi szakembereknek azt kell majd mondaniuk, hogy az emberek gyönyörködtetése nem éri meg...” Már csak azért sem, mert az etetőre járó énekesmadarak állománya mind Európában, mind Magyarországon stabil, még inkább növekvő tendenciát mutat.
Ők a civilizációnk haszonélvezői, elsősorban azért, mert jól tudnak alkalmazkodni a lakott területek viszonyaihoz, és láthatóan még a klímaváltozás jelenlegi szintje sem hat rájuk negatívan. Ezért azt a következtetést is levonhatják a szakemberek, hogy a helyenként akár túltartottnak tekinthető állományokat nem szükséges feltétlenül további szaporodáshoz segíteni.
Az ökológiai változásokra jellemző, hogy nem feltétlenül lineárisak, tapasztalhatók bennük ugrások, hullámzások. A következő fél-egy évtized során fog kiderülni, hogyan alakul át pontosan az etetők forgalma, az etetési szezon, a fajok kóborlási, vonulási szokásai, illetve a madarak útvonala. Arra valószínűleg fel kell készülnünk, hogy nem fogunk annyi madarat látni az etetőkön, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Ha szeretnéd nyomon követni, mi a helyzet madáretetésfronton,
az MME folyamatosan frissülő anyagát ajánljuk.
Madárfiókát találtál? Nem biztos, hogy meg kell mentened!
Fontos megérteni, hogy a felelős magatartás nem a madarak bármi áron való megmentése, hiszen ezzel sokszor éppen a természet ellen teszünk.
Sem a vakcina, sem a fertőtlenítés nem segít a száj- és körömfájás-járványon
Körülbelül egy hónapja mutatták ki először a vírust Magyarországon, azóta pedig sorra zárnak be az állatbemutatóhelyek, a nemzeti parki rendezvényeket törlik, sőt, egyes turistautakat és tanösvényeket is kerülnünk kell. A betegség ráadásul azóta több helyen felbukkant. Mit kell tudni a ragadós száj- és körömfájásról, miért nem jó megoldás a vakcinázás, és mi történik, ha a vadon élő állatok is elkapják? Körbejártuk a témát.
Vajon honnan tudják a madarak, merre kell menniük?
Tavasszal és ősszel madarak milliói vándorolnak délről északra, vagy épp fordítva, hogy eljussanak megszokott költő- vagy telelőhelyükre. De vajon honnan tudják, hogy pontosan merre kell repülniük?
Miért építenek a méhek hatszöges viaszsejtet?
Ezek a szorgos lények nem véletlenül alakítják ki méhlakásaikat ilyen formájúra: a hatszög több szempontból is a legjobb választás.
A jég alatt is dúl a szerelem
Nem szokatlan, hogy a tavaszi fagyos hajnalokon a jég alatt sem lankad a párosodási kedv. A Bükki Nemzeti Park munkatársa csíkbogarak nászát vette videóra, akik sem a jégtől, sem a kamerától nem jöttek zavarba.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
