Bevett módszerről van szó. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság így mérte fel a kisemlősállományát 2019-ben.
A bagolyköpeteket a Hortobágy-Berettyó és a Hármas-Körös vidékén, illetve a Körös-Maros közén gyűjtötték össze. A cickányok aránya 20% volt bennük, ami átlagos eredménynek számít. Keleti és erdei cickány, közönséges vízicickány, mezei- és törpecickány maradványokat találtak. Az állományváltozást és az elterjedésüket lehet így remekül vizsgálni.
Gyöngybagoly egy zsákmányul ejtett cickánnyal
Mivel a gyöngybagoly a cickányok legfőbb ragadozója, a módszer tökéletesen alkalmas a felmérésre, de egyébként más bagolyfajok és nappali ragadozó madarak is zsákmányolnak belőlük. „Vörös gém és egerészölyv begytartalmából is előkerült, illetve róka, menyétfélék és egyes hüllők étlapján is fellelhető. Időnként találkozhatunk tetemekkel is, mivel sok szőrmés ragadozó megöli ugyan, de erőteljes pézsma szagamiatt előfordul, hogy mégsem fogyasztják el” – teszi hozzá a nemzetipark-igazgatóság a honlapján.
A fő adatforrás, a bagolyköpet
A cickányok nagyon falánkok: aktivitásuk oka is éppen az, hogy folyamatosan élelem után járnak. Evés nélkül akár fél nap alatt elpusztulhatnak. Erre is van magyarázat:
A cickányok anyagcseréje testtömegükkel fordítottan arányos. Minél kisebb egy cickányfaj, annál nagyobb a testfelülete a tömegéhez képest, mely tulajdonság nagyobb hőveszteséggel jár, ezért van szüksége állandó kalóriabevitelre.
Tehát igen fárasztó lehet cickánynak lenni: az állatnak naponta a saját testtömegének megfelelő vagy annak a kétszeresét is elérő mennyiségű táplálékot kell elfogyasztania. Rovarok, giliszták, csigák, de egyes kutatások szerint növényi eredetű táplálék is szerepel az étlapján. Az összes hazai cickányfaj védett.
Erdei cickányok
