Idén tavasszal már több fészekaljnyi fióka került be a kőszegi madárvédelmi mentőközpontba, mert kivágták a nekik otthont adó fákat, cserjéket. Hiába az ezerszer elmondott üzenet, még mindig vannak olyanok, akik fészkelési időszakban állnak neki fát vágni és cserjét irtani.
A pár napos, csupasz csuszkafiókáknak még a szemük sem nyílt ki, a kenderikék sem sokkal nagyobbak, de a nagy fakopáncsok és a zöld küllők már kezdenek emlékeztetni szüleikre. Ezek a fiókák mind azért kerültek be a kőszegi Chernel-kertben működő madárvédelmi mentőközpontba, mert kivágták a számukra otthont adó fákat.
A kenderikék egy tiszafán laktak, a kert tulajdonosai akkor vették észre őket, amikor már kivágták alóluk a fát. „A tulajdonosok, amikor észlelték a bajt, azonnal értesítettek minket. Jó szándékúak voltak, de azt mondták, előtte eszükbe sem jutott, hogy fészek lehet a fán. Ez visszatérő probléma, sokan nem is gondolnak bele abba, hogy a kertjükben álló fán vagy bokron fészkelhet madár” – mondja Ottó Erzsébet, a madárvédelmi mentőközpont munkatársa.
A május nagyon sűrű volt a központban, 130 madár érkezett be, ezek többsége fióka, amelyeknek egy része az ilyen tavaszi fakivágások és cserjeirtások miatt került bajba. Egy fióka etetése, gondozása nem egyszerű feladat. Egy pár napos, még csupasz énekesmadár fióka felnevelése 3-4 hét, és amíg a madarak nagyon picik, óránként, félóránként kell etetni őket. Szóval mire a madarak etetésének végére érnek, már kezdhetik is az újabb kört.
Erzsébeték több bagoly- és énekesmadár (köztük feketerigó) fiókát is nevelnek, amelyek egy része valóban veszélyben volt. Vannak azonban olyan egyedek is, amelyeket nem kellett volna behozni, hisz a földön szaladgáló még röpképtelen rigó vagy az ágon üldögélő és hangosan szüleit hívogató bagolyfióka, nagyon is jól van, nem árva, csak a fajra jellemző módon a felnőtté válás rögös útját járva, már elhagyta a fészket, de még nem nőtt fel teljesen, nem tud még repülni, és még a szülei etetik.
Zöld küllők egy kivágott fa odvából
„A fiókák túlélési esélyei változóak, azok a madarak, amelyek még nagyon picik, csak pár naposak, nagyon sok odafigyelést igényelnek, de nem könnyű a nagyobb, kirepülés előtt álló harkályfélékkel sem, mert nagyon stresszesek tudnak lenni.”
Minden itt felnevelt madár jelölőgyűrűt kap. Az elmúlt években több egyed gyűrűjét is leolvasták, nemcsak itthon, de például Szicíliában és Németországban is. Ezek az adatok azt sejtetik, hogy az innen kirepülő madaraknak jó esélyük van „odakint”. De a legjobb mégis az lenne számukra, ha a szüleik nevelnék fel őket.
A kőszegi Chernel-kertben található madárvédelmi mentőközpont bizonyos részei látogathatók, ugyanis itt élnek olyan madarak is, amelyeket sérüléseik miatt már nem tudnak szabadon engedni. Ezek közé tartozik 13 fehér gólya, amelyek idén különösen sikeres költésen vannak túl. A tíz párba állt madár most összesen 13 fiókát nevel. Ezek a fiókák, ha elérkezik az idő, kirepülnek majd a felül nyitott gólyaudvarból, hogy megtegyék, amit szüleik már nem tudnak, és ősszel elrepüljenek Afrikába.
