Ellátogatni a Soproni-hegységbe olyan, mint egy élményvonaton utazni. Kapkodjuk a fejünket ide-oda. Még meg van benne az erdők nyugalma, de nem tartozik hozzá késő őszi kopárság. Egy különleges kezdeményezés keretében hívtak meg minket, hogy rengeteg kalandban legyen részünk a környéken túrázva.
A sötétség leple alatt máris készülődött a csapat, hogy az éjszakai erdőbe induljon. Előzetesen egyvalamit kértek tőlünk a szervezők. Azt, hogy a rövid túrára lámpákat ne vigyünk. A holdfény kellő világosságot biztosít a tájékozódáshoz, ráadásul így könnyebben találkozhatunk az erdő lakóival, avagy hallhatjuk meg őket. Vezetőnk - Szabó Miklós erdőmérnök - szinte fától fáig, csendben haladva „trenírozza érzékeinket”. A mindössze egyórás séta során az éjszakai erdő hangjait, illatait figyeljük, sőt még a fák kérgét is tapogatjuk. Fantasztikus, de egyben kissé hátborzongató élmény a különös árnyakkal és hangokkal teli erdőben így sétálni. Bár nem hosszú a túra, az érzékeink fokozott „hegyezése” kellően elfáraszt mindenkit a végére.
Avartakaró és ciklámen
Másnap reggel nekivágunk a Ciklámen tanösvénynek. A hajnali harmattól még nyirkos avar illata lengi be az erdőt, miközben tölgyeseken keresztül - a ciklámennel jelzett ösvény kényelmes erdei talaján - haladunk a szelídgesztenyésig. Fontos megálló ez a pont, hisz ez a fafaj jelképe a Lövéreknek. Gyorsan begyűjtünk pár földre hullott termést, melyekből el is fogyasztunk helyben egy keveset, majd a maradékot eltesszük hátizsákjainkba, hogy hazavigyük megsütni.
Nem sokkal később érünk el Sopron legemblematikusabb forrásához, a Deák-kúthoz, amely régen is kedvelt kirándulóhelye volt a város lakóinak. Egy rövidke pihenő után a Károly-magaslat parkolóját becélozva haladunk tovább. Az erdőterület ezen részén vörösfenyővel elegyes a szelídgesztenyés. A parkolóhoz érve ismét rövid pihenőt tartunk, miközben megtekinthetjük az ágfalvi csata emlékművét, amely Nyugat-Magyarország egyik legfontosabb ütközetének, az 1921-es (második ágfalvi) összecsapásnak állít emléket.
A színes avarral vastagon borított ösvényen bandukolva gombák sokaságára leszünk figyelmesek. Légyölő galócák, különböző galambgombák, tinóruk, pöfetegek, gyilkos galócák, gyűrűs tuskógombák ékesítik az erdőt. Jellegzetes illatuk az avaréval keveredik. Az „őszi érzékszervi orgazmust” a foltos szalamandra látványa teszi még felejthetetlenebbé.
Kelták nyomai
A Hét-bükkfa elágazásától tölgyesek tövében virágzó erdei ciklámenek között gyalogolunk tovább. Kényelmes tempóban haladva érjük el a La Tène-kultúra kelta emlékeit. A 2700 éves hallstatti kultúra nyomait őrző temetőben több mint kétszáz sírhelyet tártak fel. A kelták a halottaikat hatalmas halomsírokba temették el, s az elhunytak mellé értékes ékszereket, fegyvereket helyeztek.
A letűnt kor nyomaitól tíz perces kitérővel érhető el a lélegzetelállító látványt nyújtó, Magyarország egyik legszebb fakilátójaként emlegetett Várhely-kilátó (482 méter). Az építmény tetejéről a Soproni-hegység, a Fertőmelléki-dombság, valamint a Kisalföld nagytájhoz tartozó Fertő-medence látványában gyönyörködhetünk. Tiszta időben pedig - nyugat felé tekintve - a Hohe Wandot és hátterében a 2075 méter magas Schneeberget is megpillanthatjuk.
Nehezen hagyjuk magunk mögött a kilátót, de utunkat folytatni kell. Lépteink ismét szelídgesztenyésbe vezetnek, ahol kis csapatunk meg-megáll gyűjtögetni és kóstolgatni. Az eddig követett sárga háromszögjelzést egy jelzetlen, de jól kitaposott ösvényen magunk mögött hagyva leereszkedünk a Szalamandra-tóhoz és a mellette felszínre törő Természetbarát-forráshoz. Fáradtságot színlelve, az ősz melengető napsugarait magunkba szíva, letelepszünk a fűbe.
Az útvonal eddig egyetlen megerőltető részt sem tartalmazott, de innen egy erőteljesebb kaptatón kell felkapaszkodnunk a Fáber-rétre. Az úton továbbsétálva elérkezünk a sárga keresztjelzésű ösvényen a Károly-magaslat parkolójához, ahonnan laza sétával, balunkon gyönyörű kilátással érjük el a kiindulópontunkat. Bár nem gyalogoltunk túl sokat, jólesik a kiadós vacsora, majd a forró fürdő és az alvás. Másnap fantasztikus élményekkel gazdagabban indulunk haza.
Az 1977-ben alapított, mintegy 4905 hektár kiterjedésű (ebből 705 hektár fokozottan védett) tájvédelmi körzet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található. Az STK területének megközelítőleg 85%-át erdők fedik, míg a rétek aránya körülbelül 15%. Különleges flórája és faunája természetvédelmi szempontból rendkívül értékes. Hatvanhét védett, illetve fokozottan védett növényfaj - köztük a havasi palástfű, az erdei ciklámen, az enyves aszat és a struccpáfrány - él itt. A több száz védett, illetve fokozottan védett állatfaj között találjuk (többek között) a fekete gólyát, a kormosfejű cinegét, a császármadarat, a foltos szalamandrát, az alhavasi futrinkát és a havasi cincért. A gazdag csigafauna hatvannyolc fajt számlál.
A cikk megjelent a Turista Magazin 2013 novemberi számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Ezért menj nemzeti parkba kirándulni
Rejtőzködő színfolt - a folrtos szalamandra
