Hazánk egyik legnagyszerűbb szurdokvölgye a nyári nagy melegben még inkább üdítő élményt nyújt testnek és léleknek egyaránt, de a környezeti hatás itt évszaktól függetlenül is lehengerlő. Van egy tippünk, hogyan érdemes felfedezni ezt a kihagyhatatlan túracélpontot, ami valódi vadregényes miliőt tár elénk.
Magyarországon kevés olyan lenyűgöző túraterepet találunk, mint a Bakonynána alatt húzódó mesés szurdokvölgy. A Gaja-patak által évezredek óta ostromlott fantasztikus sziklakatlan nem véletlenül népszerű kirándulóhely, melynek katarzisát az ámulatba ejtő sziklafalakkal övezett Római fürdő vízesése jelenti. Az elmúlt években egyre többen fedezik fel a Bakony e páratlan látványosságát, részben az erre vezető és virágkorát élő Országos Kéktúrának köszönhetően, de ahhoz, hogy átéljük a teljesség varázsát, le kell térnünk a jelzett turistaútról.
Hazánk talán leglátványosabb szurdokvölgyében találjuk a Római fürdőt, aminek egyébként semmi köze a rómaiakhoz
Kövessük a Gaját!
Bakonynánától alig pár kilométere nyugatra Nagyesztergár határában fakad a Gaja, ami kényelmes csörgedezéssel éri el a Bakonynánától délre húzódó Tési-fennsík sziklás hegylábát, majd innentől a víz látványos munkával tört magának utat – és tör ma is –, aminek a nagyobb mészkőtömbök sem állhattak ellen. A víz réges-régen beszivárgott az óriási kőtömbök repedéseibe, majd az évezredek során hatalmasra tágított kőfolyosót hozott létre. Ezt a kanyargós kőfolyosót kíséri a kéktúra, ám az egyébként hangulatos ösvény viszonylag ritkán tárja elénk a kb. 2 kilométer hosszan csodálható katlan zúgokkal tarkított sziklakincseit. Érdemes tehát rögtön a bakonynánai kiindulópontunknál, még pontosabban a Prém Malomnál letérni a jelzett útról, és közvetlenül a patakot követve felfedezni eme csodálatos környezetet.
Akik korábban már jártak ezen a kéktúraszakaszon, de a jelzett ösvényt nem hagyták el, ugyanolyan újszerű élményben lesz részük, mint akik első alkalommal látogattak el ide!
Mondhatni egy másik világba csöppenünk, ami télvíz idején vagy tavasszal nem biztos, hogy olyan könnyen adja magát: a bejárás ugyanis erősen függ a patak vízállásától. Ilyenkor, kánikula idején inkább a vízhiány a jellemző, ami nagyban hozzájárul a kényelmes túrához, de az élmény teljessége függ a patak állapotától is, tehát örüljünk, ha nem teljesen kiszáradt mederben kell lépkednünk. Bár nem a jelzett úton haladunk, közvetlenül a patakmeder mentén is találunk kitaposott ösvényt. Néhol a vízfolyás egyik, hol a másik oldalán vezet, olykor a meder szikláin talál utat magának, de alapvetően alacsony vízállás esetén jól kivehető és követhető.
Két kilométer hosszan élvezhetjük a kalandos felfedezőutat
Köves patakmeder, bedőlt fák, zöldellő páfrányok és egyre szűkülő vadregényes völgyszoros hívogat minket egyre beljebb és beljebb a Bakony egyedülálló sziklás rengetegébe, feltárva előttünk a természet gazdag formavilágát és a völgy mélyén itt-ott megbúvó élet sokszínűségét. Legfőbb képviselői ilyentájt az ebihalak és békák, molnárpoloskák és rákok, de nagyobb víztömeg esetén a Gaja ezen szakaszán is megfigyelhetünk különféle halakat.
Nyáron nem jelent különösebb kihívást a patak közvetlen követése, tavasszal vagy nagy esőzést követően viszont már más a helyzet
A néhol egybefüggő mészkőfalak magas tömbjei és a tetőként behajló fák ágai hűs, párás mikroklímába zárják a patakvölgyet, ahol a nyirkosságot kedvelő moha- és párfányfélék hangulatos kiegészítői, mondhatni pompás díszei ennek a fénytől elzárt világnak. A patakmeder általában kőgörgeteges, de itt-ott egybefüggő fehér mészkőplatókon szalad át a víz, helyenként pedig a meredélyes partfalakból kisebb-nagyobb kőbástyák ugranak elő. Ha figyelmesek vagyunk, több látványos vízvájta sziklapárkányt, illetve kisebb sziklaüregeket, barlangot is felfedezhetünk.
A hűvös szurdokban jól érzi magát több termetes bükkmatuzsálem is, és a vízigényes égerfából is sok akad, de talán a mezei juharból látni a legtöbbet.
A lassabb haladást, de felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt izgalmas kalandot ígérő „kanyontúra” fő attrakciója kétségtelenül a hatalmas falakkal övezett Római fürdő. Utunk során eddig is láthatunk kisebb vízeséseket, bukókat, de a Római fürdő vízesése messze a környék legnagyobbika. Itt fantasztikus látványt nyújtanak a legömbölyödött sziklalépcsőn dübörögve alábukó hömpölygő vízfolyam, de ez a magával ragadó látvány inkább a vízben gazdagabb évszakokra jellemzőbb.
A pompás látványért megéri felkapaszkodni a Római fürdő feletti sziklafalra
Bámulatos falak között
A vízesés után indul a kb. 40-50 méter hosszú, függőleges falú szurdok, melynek helyenként mohás, máshol csupasz falai igazi sziklaóriásokként tornyosulnak a szűk katlan fölé. Ezt a látványt a meredek partfalak tetejéről behajló fák árnyékot adó lombtetője zárja, már-már trópusi hangulatot keltve az emberben, leszámítva, hogy itt a klíma nyáron is kimondottan hűs tud maradni.
Fentről még szárazabb időben is nehezen mászhatunk le a vízesés alatti szurdokba. Kis kerülővel viszont alulról is megcsodálhatjuk a nyáron egyébként gyakran elapadó zuhatagot
Érdemes egy kis ösvényen felkapaszkodni a szurdok 30 méter magas falának felső peremére, hogy fentről is megcsodálhassuk a Gaja pompás kanyonját, valamint egy híres bakonyi betyár egykori rejtekét. A legenda szerint Savanyó Jóska ennek a sziklafalnak a barlangjába húzta meg magát, amikor a csendőrök nagy erőkkel keresték. Meg kell hagyni, ez egy kiváló rejtekhely, de a szakadékba nyíló szűk üreget tériszonyosok aligha tudják megközelíteni, csúszós időben pedig senkinek sem ajánlott!
A hatalmas oltárként fölénk magasodó sziklaszorostól tovább is követhetjük a Gaja útját a közeli Jásdig, de ezen a szakaszon a patak már szelídebb csordogálással halad, a vadregényes környezet egyre békésebb tájjá szelídül. A látvány lehet nem annyira izgalmas, mint eddig, de ugyanakkor ez is gyönyörű természeti környezetet nyújt, ahol padokkal és asztalokkal, esőbeállókkal ellátott kiváló pihenőhelyeket találunk. Ezek a pontok tökéletes színterei lehetnek a családi piknikeknek vagy szuper táborhelyül szolgálhat a nagyzsákos turistáknak.
Ez a hely minden évszakban roppant látványos, ugyanakkor az áradáskor lezúduló víztömeg látványa és robaja semmihez sem fogható
Miután bejártuk a Gaja völgyének legizgalmasabb részét, Bakonynánára akár a kék jelzéseket követve is visszatérhetünk. A kényelmes ösvényen kanyarogva olykor-olykor még módunk lesz rápillantani a korábban bejárt patakvölgy sziklakertjére, de a visszaút már érezhetően rövidebb lesz. A Gaja egyébként felszínre bukkanásától közel 100 km-t tesz meg a Bakony keleti végében fekvő Fehérvárcsurgói-víztározóig, de a víz útja az eddig átélt Bakonynána környéki látványt már közel sem fogja felülmúlni. Van még egy kimondottan szép szakasza Bodajk környékén, ami Gaja-szurdok néven vált ismert, ami szintén egy kihagyhatatlan túracélpont.
A cikk 2021 júliusában jelent meg.
