Kamaszkorom egyik legkedveltebb olvasmánya volt Jókai Mór regénye, „Az arany ember". Jókai ezt a könyvét balatonfüredi villájában írta. Az író 1857. évi első balatoni útját követően gyakran Füreden töltötte a nyár egy részét.
1867-ben telket vásárolt a fürdőhelyen és tágas, kényelmes nyaralót építtetett. 1870-től mintegy húsz éven át Füredre költözött le családjával a nyári idényre. "Az arany ember" Jókainak az a könyve, mely a legtöbb balatoni vonatkozást tartalmazza, a regény egyik legszebb része a téli Balaton leírása. Jókai Mór egykori nyaralója ma emlékmúzeum. Balatonfüreden sétálva Jókai sorai mellett Czuczor Gergely versidézete jut eszembe:
„ Lelked szép erejét a sors hullámai edzik,
E tó testednek nyújt vidor életerőt."
E két sor fogadta a látogatókat az 1889-ben a Balaton vizén megépült fatornyos fürdőház bejárati homlokzatán. A tó csodálatos látványa, selymes vize, a híres Tagore sétány árnyas fái, a reformkori épületek, az itt fakadó savanyúvizek valóban testet-lelket vidítanak és gyógyítanak. Balatonfüred igazi történelmi hangulattal rendelkező fürdő- és gyógyhely. Az elegáns Yacht Club, az 1825 óta megrendezésre kerülő Anna-bál, a parti éttermek és ínycsiklandó házi süteményeket és fagylaltokat kínáló cukrászdák, a wellness hotelek, a pezsgő kulturális élet igazi Riviéra hangulatot teremt Balatonfüreden. De ne feledkezzünk meg arról, hogy Füred sokkal több, mint egy Balaton-parti fürdőváros! Hazánk egyik legrégebbi történelmi múlttal rendelkező gyógyhelye, ahol számos természetes gyógytényező található.
A Balaton tündére és a 11 szénsavas forrás
Balatonfüred legnagyobb kincse tizenegy szénsavas forrása. A legenda szerint egy szerelmespár - Helka, a herceg leánya, Kelén pedig a reménytelenül szerelmes árva pásztorfiú - önfeláldozó szerelme, áldozatos jósága annyira meghatotta a Balaton tündérét, hogy ajándékba adta a fiataloknak a forrásokat. „ Ezen a helyen gyűljenek össze hegyeim érceinek legjótékonyabb erői! - kiáltotta. - És vizeimnek legjótékonyabb forrásai - tette hozzá a Balaton megszelídült tündére, aranybuzogányos nádját odadobva a cserfaág mellé. Abban a percben, azon a helyen felfakadtak Füred gyógyító forrásai."
A legendában annyi az igazság, hogy valóban a hegyek érceinek legjótékonyabb erői gyűlnek össze a balatonfüredi part forrásainak vizében. A hely különlegességét már az ókori rómaiak is felfedezték, hiszen Galérius császár anyósa, Prisca üdült itt nyaranta.
Már megint mit adtak nekünk a rómaiak?
Már a rómaiak idejében is buzogtak itt szénsavas források, melyek az egykori Pannon-tenger helyén keletkezett tűzhányók utóvulkáni tevékenységének eredményei. Azt nem tudjuk, hogy a rómaiak felhasználták-e a források vizét gyógyításra, de már a XVII. századi írásos emlékek megemlítik, hogy az itt élő pásztorok és parasztok szívesen fogyasztották a források tiszta, savanyú, frissítő és élénkítő vizét. Egy évszázaddal később a források mellé már kis házakat, fürdőházakat építettek, melyek a mai kórház ősének számítanak. A források vizét ivókúrára és fürdőzésre használták. A tihanyi Benedek-rendi apátság 1836-ban kétemeletes fürdőházat építtetett Füreden. Felfedezték, hogy a forrásvizet a legeredményesebben szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására lehet alkalmazni.
A Balaton nem gyógyvíz! Vagy mégis?
Igazi népszerűséget Fürednek a reformkor hozott, amikor a táj romantikus szépségének köszönhetően igazi Balaton-kultusz alakult ki. A Balatonban fürödni kezdetben igazi különcködésnek számított. Éppen ezért nagy föltünést keltett, amikor a kor híres közéleti szereplője, Wesselényi Miklós báró virtusból átúszott Balatonfüredről Tihanyba. Bár a Balaton - és különösen Füred - egyre népszerűbb lett, támogatói szokatlan ötletekkel is igyekeztek népszerűsíteni. Azt állították, hogy a Balaton vize fölhígult ásványvíz. Füreden évtizedekig ajánlották az orvosok a Balaton-vízben vett kádfürdőt. A tó iszapjából gyógykenőcsöt és szappant is készítettek. A tüdőbetegeknek pedig savókúrát javasoltak, melyet a tihanyi apátság juhtenyészetében készült savó és a természetes savanyúvizek keverékéből készítettek. Mindezek mellett a levegő és a napfény gyógyhatásáról is írtak. Füred egyre növekvő hazai és nemzetközi népszerűségének köszönhetően az apátság fürdőházát folyamatosan bővítették, új szárnyakat építettek hozzá, majd 1313-ban kialakítottak egy egységes épületet és homlokzatot klasszicista stílusban. Ez az épület a mai Szívkórház elődje. A kórház környéke védett gyógyövezet. A gyógyítás terén elért eredmények alapján Balatonfüredet 1971-ben gyógyüdülőhellyé nyilvánították.
A szanatórium számos hírességet gyógyított, többek között Rabindranath Tagore-t, a nagy hindu költőt.
A füredi víz jelentős ásványianyag-tartalmú, jellege szerint kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos típusú, jelentős szabad széndioxid tartalmú (ún. savanyúvíz), amely ivó- és fürdőkúrára is alkalmas.
A Gyógy téren található Kossuth-forrás fölé emelt klasszicista ivócsarnokban vagy a Tagore sétányon a Schneider-forrásnál mi magunk is megízlelhetjük a füredi savanyúvizet. Ivókúraként gyomorhurut, epe- és bélbántalmak, sőt cukorbaj ellen is hatásos. A Szívkórházban fürdőkúra formájában is alkalmazzák főként a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására.
