Az egyik legagresszívabb özönfaj ellen csak úgy lehet védekezni, ha nem hagyjuk tömegesen elterjedni.
A bálványfa (Ailanthus altissima) Kínából származik, Európába a 18. században került be díszfaként. Felismerni jellegzetes szagáról, szürke törzséről, szárnyasan összetett leveleiről lehet. A gond vele az, hogy nitrogén-felhalmozódást idéz elő a talajban, és olyan anyagokat juttat a környezetébe, amelyek gátolják más növények növekedését – írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-posztjában.
Emiatt a bálványfa környezetében rövid időn belül elpusztulnak az őshonos növények, és elkezdenek megtelepedik a gyomok, például a csalán, a ragadós galaj vagy a bodza. A folyamatot csak nehezen és költséges műveletekkel lehet visszaállítani.
Mi is tehetünk azért, hogy megakadályozzuk a terjedését, ha azonnal kigyomláljuk a megjelenő egyedeket. Ha már megerősödött az állománya, csak rendszeres permetezéssel, sarjkenéssel és fainjektálással lehet kiirtani. A vegyszeres kezelés viszont nagyon drága, terheli a környezetet, és nem is mindig hatékony.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság egy projekt keretében a Szársomlyón végez beavatkozásokat, hogy visszaszorítsák a bálványfa terjedését. Most arra próbálják felhívni a figyelmet, hogy ahhoz, hogy hosszú távon is sikeres legyen a tevékenységük, fontos, hogy a környező szőlők, kertek tulajdonosai is eltávolítsák a bálványfákat.
Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Facebook
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
