Borsókövekkel bélelt járatok, elképesztő látványt nyújtó karfiolmezők és kalcitkristályok a mélyben. Leereszkedtünk a főváros legszebb föld alatti kővirágos és „zöldséges” kertjébe.
Régebben úgy gondoltam, hogy kirándulni csakis a föld fölött, erdei ösvényeken érdemes. Aztán egy hideg, esős téli napon, amikor a jeges szél a vízcseppeket élesen az arcomba csapta az utcán, a város alá vettem az irányt: alászálltam a budai Szemlő-hegyi-barlangba, és megváltozott a véleményem. Kifejezetten érdekes és szép a föld alatt sétálni. Kényelmes, járható sétányokon, tömeg nélkül, tiszta levegőben, fantasztikus ásványokra, képződményekre lehet bukkanni, és rácsodálkozni, jééé, ez is Budapest?
A barlang feltár(ulkoz)ása
Ahogy beléptünk a barlang ajtaján, egy közel 60 méter hosszú lejtős lejárati folyósra érkeztünk. Miközben ereszkedtünk lefelé a tárón egészen a Ferencvárosi-teremig, kis csoportunkat vezető dr. Hont László, „Laci bácsi” bele is kezdett a barlang történetébe. Csapatunkkal tartott egy 5–6 éves forma kis srác is, ezért Laci bácsi, hogy a gyerek is megértse és egy percig se unatkozzon, olyan átéléssel mesélt a barlang titkairól, és olyan imádnivalóan adta elő az érdekességeket, látnivalókat, hogy felnőttként is szuper élmény volt (végig)hallgatni.
A Szemlő-hegyi-barlang Budapest gyönyörű természeti képződménye, ráadásul az útvonal kisgyerekkel is könnyen végigjárható
1930-ban kőfejtés közben a munkások egy üregre bukkantak Miklóssy Géza gyógyszerész Szemlő-hegyi telkén. Az ingatlan tulajdonosa szerencsére nem csupán természettudományos érdeklődésű, de kíváncsi ember is volt, érdekelte, mit rejthet a föld mélye a telke alatt, ezért értesítette a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület barlangkutatóit.
A felderítőakciót Kessler Hubert vezette, és kollégájával Futó Andrással együtt fedezték fel a Szemlő-hegyi-barlangot az eredeti, Barlang utcai bejárat felől.
A kutatás a következő öt évtizedben gyakorlatilag folyamatos volt, és 1976-ban országos jelentőségű barlanggá minősítették. Ma ismert hossza mintegy 2,2 km. A barlang látogatható részének kiépítése 1974-ben indult meg – ekkor nyitották meg a mai főbejáratot a Pusztaszeri út felől – és 1986-ig tartott. A közel 500 méteres szakaszt villanyvilágítás mellett utcai ruhában kényelmes betonjárdákon, lépcsőkön járhatjuk be.
A folyosók irányát törésvonalak jelölik ki
Az első állomásunk a Ferencvárosi-terem, amely nevét arról kapta, hogy ferencvárosi barlangászok fedezték fel 1973-ban, ők még a barlang túlvégéből, az eredeti bejárat felől jöttek. A tágas terem sziklaélein megfigyelhetjük az első kisebb-nagyobb borsókőcsoportokat, a mennyezet látványát pedig a borsókövekkel borított „Anyósnyelvnek” keresztelt formáció uralja. Bár Laci bácsi szerint a lógó sziklában van, aki szőlőfürtöt lát, mások Afrika kontúrját vélik fölfedezni a térképről. Az élénk fantáziájú kutatók ezen kívül egy jégtáblák között süllyedő hajó és egy úszó jegesmedve alakját is megpillantani vélték a képződmények között.
Az úszó jegesmedve. Némelyik formációhoz azért kell fantázia
Hasonlóan a Budai-termálkarszt többi barlangjaihoz, a Szemlő-hegyi-barlang fő járatai is a mintegy 40 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti eocén korban keletkezett mészkőben húzódnak. Az egykor itt hullámzott tengerben élő állatok – kagylók, csigák, korallok, óriás egysejtű nummuliteszek – meszes váza lesüllyedt a tenger fenekére, összetömörödött mészkőréteggé, és létrejött az eocén kőzet. A miocén korban megkezdődött a kőzettest kiemelkedése, és a tektonikai mozgások következtében repedéshálózatok alakultak ki. Végül az alulról feltörő hévíz és a felszínről beszivárgó hideg víz szénsavtartama egy úgynevezett keveredési korrózió során a repedéseket kb. egy millió évvel ezelőtt barlangjáratokká tágította.
Karfiolok és borsókövek, akár egy föld alatti „zöldséges bolt”
A Szemlő-hegyi-barlang legfeltűnőbb és leggyakoribb ásványkiválásai a folyosók, termek falait jó 3−4 méter magasságig beborító, alakjukban pattogatott kukoricára, de akár kövirózsára is emlékeztető borsókövek. De hogyan is keletkeztek ezek a látványos gömb alakú barlangi képződmények? Túravezetőnk frappánsan össze is foglalja a lényeget. „Pár százezer évvel ezelőtt a Szemlő-hegyi-barlangban forró termálvizű tó volt, és a barlangi tó felszínén kivált a vízben oldott mész egy papírvékonyságú rétegben, amely réteg idővel tovább vastagodott. Amikor a vízfelszín már nem bírta megtartani, lesüllyedt a barlang fenekére, majd összetöredezett. Ezek az összetöredezett kalcitlemezek a barlang alján felhalmozódtak. A vízfelszín alatt a vízből a mész karfiolok formájában vált ki. A vízfelszín fölött pedig a párából (párolgás során) borsókövek keletkeztek.”
A leglátványosabb termek a barlang kiépített főágának utolsó méterein találhatóak. A létrán túl már csak a kutatók számára áll nyitva az út
Ha pedig a borsókő rátelepszik a kalcitlemezekre, akkor kúp alakú képződmény jön létre, amely a barlangászokat emlékeztette egy karácsonyfára, így ma ennek a képződménynek a neve barlangi karácsonyfa – magyarázza Laci bácsi, miközben lámpájával rávilágít a Hosszú-folyosó falán látható félbe vágott karácsonyfa kalcitlemez kúpjára.
A következő megállónknál, a „Tű fokánál” Szekula Mária történetével ismerkedhetünk meg.
Ő volt ugyanis az a vagány barlangásznő, aki 1930-ban, mindössze 22 évesen, kis termetének és karcsú alkatának köszönhetően először jutott át a Tű fokának nevezett keskeny hasadékon.
Így felfedezte a Hosszú-folyosó folytatását, amelyet tiszteletére Mária-teremnek neveztek el. Nyilván az sem véletlen, hogy egy-két közös barlangászás után, 1935-ben a Szemlő-hegyi-barlangot felfedező Kessler Hubert felesége lett.
A barlang tele van fantasztikus geológiai képződményekkel. Könnyű elveszni a részletekben
Kétségtelen, hogy a barlang leglátványosabb és egyik legszebb része a „föld alatti virágoskertként” emlegetett szakasz, ahol a borsókövek, a kővirágok és a karfiolok összefüggő mezőket alkotnak, és valami egészen káprázatos látványt nyújtanak. A másik látványosság, amely különlegessé teszi a barlangot, hogy itt figyelhetjük meg igen plasztikusan a víz által kivájt folyosók hasadékszerű jellegét. A járatok viszonylag keskenyek, viszont magasságuk néhol eléri a 20–25 métert is.
A barlangi boszorkány
Egy újabb izgalmas részéhez érkezünk a barlangnak, az Óriás-folyosóhoz. A bejáratánál találjuk talán az egyik legjobban kivehető barlangi képződményt, a „Boszorkányfejet”, melyet Laci bácsi a barlang egyetlen állandó lakójaként említ meg. De a nagy kampós orrú banyától nem kell megijednünk, mert ez egy jó boszorkány, ő vigyázza éjjel-nappal a Szemlő-hegyi-barlangot, hogy minden rendben legyen – nyugtat meg bennünket, ugyanis a velünk tartó kisfiú a barlangban élő boszorkány hallatán kissé riadtnak tűnt.
A közel negyvenperces séta nem negyven percre szóló élményt nyújt. A tiszta, pormentes levegőben órákat el tudnánk sétálgatni a látványos mészkőképződmények között
Ahogy a barlang utolsó termein sétálunk át, egyre inkább feltűnik, hogy milyen tiszta a levegő.
Mint megtudjuk túravezetőnktől, a barlang levegője bizony a magashegyi üdülőhelyek levegőtisztaságával vetekszik, ráadásul tökéletesen pormentes.
A relatív páratartalom 100% közelében van, a hőmérséklet állandóan 12 °C körüli. Mindezek együtt tették lehetővé, hogy gyógybarlangként is használják. A légzőkúra főként asztmatikus és felső légúti megbetegedésben szenvedőknek nyújtott segítséget. Mint a Szent János Kórház kihelyezett részlege 1990 óta szolgált terápiás célokra az Óriás-folyosó. Jelenleg a barlangterápia szünetel.
Miért nincsenek denevérek a Szemlő-hegyi-barlangban? Egyszerű oka van, de nem könnyű kitalálni. Itt azért nincs denevér, mert ennek a barlangnak minden bejárata ajtóval van lezárva. Bejönnének a denevérek, de nem tudnak berepülni. A denevérek ilyenkor továbbrepülnek 800 méterre, a Pál-völgyi-barlanghoz, ott be tudnak menni, és szeretnek is ott lenni.
A barlang lefeltűnőbb ásványkiválásai a borsókövek és a karfiolok
A közel 40 perces föld alatti túra levezetéseként a barlang néhány éve megújult kiállítóterében érdemes elidőzni.
Van itt kis barlang, ahol elsősorban a gyerekek élvezhetik a kúszás-mászás örömét, de felnőttek is kipróbálhatják, hogy átférnek-e barlangban látott „Tű foka” méretarányos nyílásán.
Örökmozgóknak kifejezetten ajánlott a kötéltechnika kipróbálása. A kevésbé bevállalósak elmerülhetnek a barlang történetébe és élővilágába is. Az előcsarnokban a Szemlő-hegyi-barlang háromdimenziós modelljét is megcsodálhatjuk. A vetítőteremben lehetőség van 3D filmet nézni a Budai-termálkarszt barlangjairól.
A fogadóépületben található kiállításon bepillantást nyerhetünk a barlangi mentés kemény világába is
De a barlang dombjának tetején is megéri szétnézni, amely öt perc sétával elérhető, mert jó időben a kilátás gyönyörű innen Budapest látképére, a Kőpark tanösvényen pedig 440 millió év hazai kőzeteivel találkozhatunk. Ugyanitt találjuk a barlangkutatók emlékhelyét, ahol azoknak az elhunyt magyar barlangászoknak és hegymászóknak állítanak emléket, akik balesetben vesztették életüket valahol a világban.
Az interaktív kiállításon a barlang háromdimenziós modelljén túl többek között a barlangi kötéltechnikával is megismerkedhetünk
A Szemlő-hegyi-barlang egész évben, kedd kivételével minden nap, szakvezető kíséretében látogatható. A barlangi túrák időpontjairól, áráról a Duna–Ipoly Nemzeti Park oldalán lehet tájékozódni.
Tömegközlekedéssel: a Szentlélek térről induló 29-es autóbusszal a barlangig. Autóval: Budapest, II. kerület, Pusztaszeri út 35., parkoló van, a parkolás a parkolóban díjmentes, figyelem, a környező utcák fizetős parkolóövezetek. A barlang bejárata közvetlenül a Pusztaszeri úton, a hegyoldalban, a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületének belsejében van.
A cikk először 2023 februárjában jelent meg.
