A 20. századi Budapest híres volt pezsgő irodalmi életéről. Egyik legnevesebb kávézójában tintát és jegyzettömböt szolgáltak fel a fekete mellé, volt olyan eldugott kis villája, ami mintegy menedékházként működött költők, írók számára, versbe foglalták utcáit, házait. Induljunk el a legzseniálisabb magyar költők lábnyomán Budapesten!
1. Hajnali részegség a Logodi utcában
Kosztolányi egykori lakhelyét tábla őrzi a Logodi utcában
A Budai Várnegyedben tett sétát érdemes kiegészíteni egy kis szemlélődéssel a Logodi utcában, ahol kapásból három híres irodalmi alak is lakott a 20. században.
Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam?
Te ismered a házam
s ha emlékezni tudsz a
a hálószobámra, azt is tudhatod,
milyen szegényes, elhagyott
ilyenkor innen a Logodi-utca,
ahol lakom.
Tárt otthonokba látsz az ablakon.
– írja Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című költeményében. Kosztolányi 1916-tól lakott az utcában, először az 1-es számú házban, majd egy év múlva átköltözött a Tábor utca és a Logodi utca sarkán álló földszintes kertes házba, amit azóta lebontottak. Helyén egy többszintes társasház található, rajta tábla jelzi Kosztolányi egykori otthonának helyét.
Babits Mihály a 31-es szám 1. emeletén lakott egy rövid ideig
Nem ő volt az egyetlen a Nyugat első nemzedékéből, akinek megtetszett a budai vár nyugati lejtője: Babits Mihály 1940-ben költözött a 31. számú ház első emeletére. Sajnos nem sok időt tölthetett ott, hiszen 41-ben meghalt. A Mikó és a Logodi utca sarkán még egy emléktáblát találunk, Márai Sándor íróét, aki 1928 és 1945 között élt ott.
2. A 20. századi irodalmi élet központja, a New York Kávéház
A New York Kávéházba ma leginkább külföldiek járnak
Az épület először biztosítótársasági székházként üzemelt, majd hotel lett, de kávézó mindvégig – 1894-től – működött benne.
A szóbeszéd szerint megnyitásakor egy csapat művész a Dunába dobta a kulcsát, hogy sose tudjon bezárni.
A kávéháznak otthont adó New York palota 260 éve épült
2011-ben és 2013-ban is elnyerte „A világ legszebb kávéháza” címet a Nagykörút egyik legimpozánsabb épületében helyet foglaló kávézó, ahol számos jelentős költőnk és írónk forgatta a tollát, szerkesztőségek üzemeltek, és még ingyen tintát, itatóst és jegyzetpapírt is „felszolgáltak” a kávé mellé. Kosztolányi, Karinthy, Babits, Móricz, Weöres, Gárdonyi és még számos nagy név megfordult és alkotott a historizáló palota falai között, és állítólag itt, a karzaton született meg A Pál utcai fiúk kézirata.
3. Tündérlak a Svábhegyen
Itt töltötte a nyarakat Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni
Szöveg
Ülünk a fényben, hallgatunk,
fejünk felett a nap kering
s lehelletével szárogatja
harmattól nedves vállaink.
(Radnóti Miklós: Hajnali kert - részlet)
A XII. kerületben számos irodalmi alakunk rendszeresen megfordult: kávéházakba, szállodákba jártak, vagy éppen kirándulni a Svábhegyre, a Zugligetbe. Petőfi, Ady, Nemes Nagy Ágnes mind kötődtek valamilyen módon a Hegyvidékhez, de most mégis Radnóti Miklóst emelném ki, aki házasságkötése után minden nyarat itt töltött a svábhegyi Diana út 15/b-ben feleségével, Gyarmati Fannival. A helyszínt a béke szigeteként aposztrofálta, ahová – legalábbis eleinte – elmenekülhetett a háború vészterhes hírei elől.
A Tündér és Hableány utca sarkánál emléktáblát helyeztek el Radnóti tiszteletére
A Tündérlaknak nevezett épület és kertje 1935-től 43-ig számos Radnóti-vers ihletője volt, ilyen az Este a kertben, az Október, délután, az Alkonyi elégia, a Hajnaltól éjfélig, az Alvás előtt, a Lomb alatt, a Hajnali kert, az Istenhegyi kert és a Szerelmes vers az Istenhegyen. Radnóti halálának 70. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a kapuban.
4. A mecénás lakása a budai várban
Hatvany Lajos rezidenciáján a budai várban gyakran megfordultak a kor neves irodalmárai
„Báró Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész palotája a magyar irodalmi élet egyik központja volt, ahol az 1930-as években megfordult az irodalmi élet színe-java
– áll a Bécsi kapu tér 7. számú épületén elhelyezett táblán az itt megfordult híres emberek neve és aláírása fölött. A feliratot azonban ki kell egészítenünk: nemcsak az irodalmi élet jelentős alakjai jártak ide, de többek között például Bartók Béla is, aki állítólag ezen a helyen találkozhatott Thomas Mann-nal.
Aláírások a talpunk alatt
A lakóház 1741-ben épült középkori maradványokra. Hatvany Lajosé 1932-ben lett, aki 38-ig, emigrációja kezdetéig itt lakott. Megfordult nála Babitstól és Karinthytól kezdve Tóth Árpádon és József Attilán keresztül Ottlik Gézáig rengeteg kiemelkedő író, költő. Ha a tágabb névsorra is kíváncsi vagy, látogass el a ház elé, és vedd szemügyre a járdát, 2011-ben ugyanis a betonba süllyesztve helyezték el azoknak a művészeknek az aláírását, akik Hatvanynál jártak.
A házban megfordult híres emberek névsora
5. Irodalmi séták a Fiumei úti sírkertben
Itt nyugszik a Radnóti házaspár
A magyar történelem és kultúra nagy alakjai pihennek az 56 hektáron elterülő budapesti temetőben, ahol építészek, szobrászok alkotásaival, tekintélyt parancsoló mauzóleumokkal, elképesztő művészettörténeti emlékekkel találkozhatunk gyönyörű, arborétumnak is beillő környezetben. A sírkert a 19. században nyílt, és rövidesen hazánk legrangosabb kegyeleti helye lett.
Kosztolányi, Ady, Jókai, Arany, József Attila és Szabó Lőrinc mellett többek között Deák Ferenc, Batthyány Lajos és Kossuth Lajos is itt nyugszik.
Babits Mihály síremléke
A költészet napja alkalmából a sírkertben két tematikus irodalmi sétát indítanak április 15-én, szombaton. Az egyik programon a költőké, íróké általában, a másikon pedig a Nyugatban publikáló nagyjainké a főszerep. Mindkét séta ingyenes, csak regisztrálni kell. Ha pedig egyedül barangolnád be a hangulatos helyszínt, ez a térkép segíthet eligazodni a híres emberek síremlékei között.
6. A Nyúl utca legkisebb háza
A legtöbb írót, költőt, újságírót látott villa a Nyúl utcában
Ma egy tábla sem jelzi azt, hogy a Nyúl utca 14. szám alatt, a rózsadombi villák között megbújó kisebb házban egykor pezsgett az irodalmi élet. Az épület Molnár Ferenc lányáé, Sárközi Mártáé volt, aki nemcsak a helyszínnel, kávéval és vacsorával, hanem anyagilag is támogatta a kor irodalmárait. A falak között – és a kertben, a diófák alatt – folyt 1946-tól 49-ig a Válasz című folyóirat szerkesztése.
...a Nyúl utca kicsi szalonjában az ócskapiacon vett karosszékek között ügyetlen ember minden mozdulatával az ország valamelyik legjobb írójába vagy gondolkodójába ütődött (...) A nem túlságosan tágas ház tucatnyi fiatal író éjjel-nappali menedékhelye volt
– írta Szabó Zoltán, Márta jóbarátja.
Három éven keresztül itt készült a színvonalas Válasz című folyóirat, ami olvasottságban még a Nyugatot is felülmúlta
Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Szerb Antal, Jékely Zoltán, Ignotus Pál mellett még sokan rendszeres vendégek voltak a házban. Végül a költségek emelkedése és a politikai helyzet miatt Márta kénytelen volt megválni Nyúl utcai otthonától, és áron alul, százezer forintért vált meg tőle 1949 szeptemberében.
